Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnasium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1899

egyik fordulópontját. Nevezetesen a külföld példáján megindult űjabbkori iskolai reformmozgalom lendített sokat a dolgon. Itt még az általános reformmozgalom előtti időből említenünk kell az 1879. évből való tantervet, mely később az 1883. évi XXX. törvényczikkely folytán módosításokon és egyszerűsítéseken ment keresztül és különösen a hozzátartozó módszeres utasításokat, melyek maradandó nyomokat hagytak magok után. A tavalyi ministerileg kibocsátott tantervvel a mozgalom egyelőre elintézést nyert. A mint már az országos közoktatási tanácstól megindított mozgalomból sejteni lehetett, lényeges változtatásokat legalább a classikai nyelvekben, főleg a görögben, nem tett, destruktívnak legföljebb a latin érettségi scrip- tumnak törlését mondhatnék. A mozgalomnak mégis azon jó oldala volt, hogy a tanárok régibb időből átszármazott balhitböl felocsúdtak s kénytelenek a philologiai tanítás igényeit azzal okolni meg, hogy rámutassanak arra a missióra, melyet annak korunk szellemi életében végeznie kell. Az űj tantervtől még a legnagyobb ellensége sem fogja megvonni azon elismerést,hogy az azon alapelvet, mely szerint az iskolának az életet szolgálnia kell, mindkét classikai nyelvre nézve legalább is keresztülvinni törekszik. Kiváló érdemek épen e körül van az említett utasításoknak. Nézzük csak közelebbről azokat az elveket, melyek itt irányadók voltak: »A classikus irodalmi tanításnak a gymnasiumban közvetlen feladata, a kiszemelt müvek mentül behatóbb s mentül terjedelmesebb olvastatása, óvakodni kell tehát minden más szempont olynemü tűlhajtásától, mely amaz eredmény elérését megnehezíthetné vagy meg is akadályozhatná; a classikus munkát nem szabad nyelvtani példatárnak tekintenünk, de nem vehetjük a classikus irodalom régiségi adattárának sem, melylyel polyhistorikus kedvtelésből foglalkozunk; mellőzendő minden, a növendék fejlődése fokához nem illő foglalkoztatás pl. a szövegkritika is; a classikus és első sorban a latin iskolai olvasmány sorozatának megállapításában követett menetet azon szempont ajánlotta, hogy az olvasandó írók irodalmi érdemükön kívül, némileg a históriai belátásnak is eszközévé válhassanak; igazi belátást az idegen nyelv szerkezetébe és kellő gyakorlatok használatára egyedül olyszerü tárgyalás nyújthat, mely folyton alkalmat szolgáltat anyanyelvűnknek és az idegen nyelv kifejezésmódjainak egybevetésére, gondoskodni kell a latin olvasmánynál is, hogy a növendékeknek a magyar nyelvi tanulmányban fejledezö stilistikai belátása mindenkép kellő tért nyerjen, a hol értékesítésre és szélesítésre csak alkalom nyílik.«

De tekintsünk el az itt, meg ezenkívül hangoztatott elvek teljes felsorolásától, a megpendített eszméket helyeseknek, oly eszméknek találjuk,melyek a tanítás és az iskola gyakorlati életéből valók, melyek azt bizonyítják,

_ _ 7

___