Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnasium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1898
— 75 kerül napirendre s ennek révén az egyetemes egyházi közgyűlés elé lesz terjesztendő. A tanári testületünk ülésein szőnyegre került tárgyak sorában nem csekély fontosságot tulajdonítunk annak a megállapodásnak, mely theol. hallgatóink társadalmi téren eddig elfoglalt állásának emelését czélozza. E téren ifjaink eddig jóformán el voltak szigetelve. Más főiskola, melynek hallgatóival érintkezhetnének, városunkban nincs. A társadalmi körökhöz pedig különböző okoknál fogva eddig semmiféle kapocs nem fűzte őket. Magokra voltak utalva s az evvel járó egyoldalúságnak ellensúlyozására, ami tekintettel élethivatásuknak a társadalmi téren való betöltésére, a lelkészképzés nem utolsó feladata, — a ezélhoz vezető eszközökkel nem rendelkeztünk. E hátránynak részben való mellőzése lebegett szemeink előtt, midőn megtettük a kezdeményező intézkedést, hogy ifjaink előtt Sopron legelső virágzó egyesületének, a városi kaszinónak csarnokai megnyíljanak. Ez egyesület, melynek kötelékéhez városunk szine-java tartozik, 600 rendes tagot számlál, sok ezer kötetre rugó könyvtárral rendelkezik, majdnem kivétel nélkül az összes hazai politikai, szépirodalmi s társadalmi, sőt számos külföldi hírlapot s folyóiratot is bocsát tagjainak rendelkezésére. Helyiségei a városi értelmiség érintkezésének midennapi rendes központja. Hallgatóinkat az igazgató-választmány testületileg vette fel rendes tagjai sorába, még pedig igen kedvező feltételek mellett. 40 frtnyi évi díjfizetés kötelezettsége mellett élvezhetik ez egyesület összes előnyeit, — az egyes tagnak rendes évi dija 16 írt lévén. Mély hálára kötelezte le főiskolánkat az előzékeny választmány. Ifjaink ezután csak theol. szaklapok járatásáról gondoskodnak önképzőkörük számára. Az általános miveltség fejlesztése, a haza és külföld napi eseményeinek figyelemmel való kisérése, a képzett társadalmi elemekkel való folytonos érintkezés részükre lehetővé vált a nélkül, hogy oly helyeken kellene megfordulniok, hol ezen előnyöket bizonyos erkölcsi veszély nélkül nem élvezhetnék. e) A negyedik tanári állás 1898/9-ben is betöltetlen maradt. Az e tanszékhez fűződő tantárgyak előadásáról rendkívüli utón kellett gondoskodni. Ez a helyzet annyiban nem mondható kedvezőnek, amennyiben az üresedésben levő tanszékkel összekötött szaktudománycsoportnak egyes rokon, sőt egymást feltételező tárgyai nem egy kézben vannak összpontosítva. Eddig két fögymnasiumi tanárnak
