Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnasium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1898

7

»Elvövéd mitölünk országunkat, királyunkat,

Földhöz veréd a mi koronánkat.«1)

Buda is török kézre kerül. S mintha halotti menet volna, szomorúan, siralommal vonul végig Izabella királyné kísérete az elhagyott országon. Nyomában inegered a könny, fölzokog a bánat:

». . . Vége lön immár mi vig életünknek.«2)

»Sírva vesziköl most szegén Magyarország« Zengi a lantos bús- hangu kobzán.

S most már három ország, három nemzet vagyon. A zavar, fejetlenség leírhatatlan s óriási azoknak a száma, a kik a zavarosban halászni akarnak. Vagyonszerzés, meggazdagodás a fö és pedig jogtalan utón.

A fösvénységhez, kapzsisághoz kiált oda Szkárosi Horváth:

»Fejetlen lábakká az urakat tetted,

Az sok dulásokból őket felemelted,

Kegyelmes uraknak őket mind nevezted,

Az kegyetlen farkast báránynak nevezted.«3)

S az kegyetlen farkasokat a meseiró sem kíméli. Aesopusnak »Farkasról és bárányról« szóló ismeretes meséjéhez ugyancsak mérges tanulságot kanyarit:

»Mutatja e fabula e világi dúsoknak és kegyetleneknek

hamisságát és kegyetlenségét, kik nem gondolván sem istennel,

sem annak igazságával a szegény ártatlanokat minden ok nélkül

nyomorítják. (II. fabula.)

A politikai romlottság, zavar, fejetlenség megmételyezik a társadalmat s Magyarország teste egy nagy fekély tele undoksággal nyavalyával.

A gyanúsítás, bizalmatlanság, gyülölség még nagyobb mérveket ölt, sem emberben, sem Istenben nem hisznek. A talpig becsületes Nádasdy Tamást, az ország kincstartóját azzal gyanúsítják, hogy a kincstárai megszökött. A köznép körében Magyari István szerint »bálványozás, visszavonás, gyilkosság, kevélység, áruitatás, részegség

’) Névt. Magyarom, siralma.

2) Tinódi: Buda veszéséről.

3) Szkár. H. E. „Az fösvénységről.“