Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1890

meny fontossága megkívánja; másrészt, a mi különösen döntött előttünk, a legszorgosabb tanulmányi időszakban vidéki intézetek képviselőire bajosan számíthatunk ; pedig náluk nélkül sokat vesztett volna jelentőségéből a nagyobb arányúnak tervezett emlék-ünnep. Mindezen körülményeket számba véve jobbnak, tartottuk a jövő nov. 5-re halasztani a tervezett iskolai ünnepet.

A folyó tanév elején azután teljes erővel újítottuk meg a rendezés előkészítő munkáját és a czél felé annál biztatóbb reménynyel tekinthettünk, mert időközben a kerület újólag megszavazott 200 frtot a felmerülő költségek födözésére; megjött Kis Jánosnak arcz- képe*) ; a főtiszt, püspök és kér. felügyelő ur kilátásba helyezte eljövetelét. Az intézkedések most szakadatlan sorban következtek ; legelébb is az ünnepi programul pontjait állapítottuk meg, úgy a mint ide vesszük: 1. «96. zsoltár,« Klein Bernáttól. Előadják az egyesített tlieol. fö- gymnas. s tanitóképzö-intézeti énekkarok. 2. »Ünnepi beszéd«.**) (Kis János arczképének leleplezése). Tartja Poszvék Sándor lyceumi igazgató. 3. «Sopron tájékához», Kis Jánostól. Szavalja Csengey Miklós VIII. oszt. tanuló. 4. «Hajós-ének». Költemény Kis Jánostól férfikarra szerzé Kapi Gyula tanitóképzö-intézeti igazgató. Előadják az egyesitett theol., fógymnas. s tanitóképzö-intézeti énekkarok. 5. «A magyar társaság történetének vázlata.» Irta s olvassa Kovács Sándor III. évf. theol. hallgató. 6. «Alkalmi költemény» Aschendorf József II. évf. theol. hallgátótól. Előadja a szerző. 7. »Hymnus«. Előadják az egyesitett theol., fógymnas. s tanitóképzö-intézeti énekkarok. Főiskolánk barátainak tömeges részvételére számítva, ban- quettet is vettünk fel az ünnepség rendjébe; ugyan ez okból ki kellett lépnünk az iskola szűk falai közül s az emlékünnep színhelyéül a minden tekintetben alkalmasabb casinói nagytermet választani; a vidéki vendégeket fogadni, elhelyezni, a fellépő ifjakkal próbákat tartani, a helyszínén szükségessé váló intézkedéseket megtenni mind külön-külön bizottság tisztje lön. így jött ránk a siker biztató reményeivel a százados örömnap.

Azonban e kis történelmi vázlatnak egyik jellemző adaléka, tanulságos epizódja maradna el, ha említést nem tennénk ama nemes szivü férfiakról, kik pénzbeli és másnemű kegyes adományokra méltatták tanulóinkat. A jótevő emberbarátok szívességének köszönhették

*) Az olajfestésii térd-kép, mely egyetlen ilynemű disze a lyeeumi nagyterem falának, papi öltözetben ábrázolja Kis Jánost; vajha a főiskola jóltevói s egyházunk jelesei hasonló művészi alkotásban kerülnének melléje.

**) Lásd alább egész terjedelmében.