Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1890
50 s még néhány tanár kíséretében 20 tanuló utazott a fővárosba a torna-versenyre. Sajnos, hogy részben a kedvezőtlen idő, részben más nehézségek miatt a verseny sokkal szükebb körben mozgott, semhogy a vidéki intézet tanulói közös gyakorlataik s ügyességük bemutatására kellő tért nyerhettek volna. A verseny mégis buzditólag hatott az ifjakra, kik közül egy, Jausz Lajos VIII. o. t. versenyfutásban tanúsított ügyességéért ezüstérmet kapott. A testedzés s az egészség fenntartásának nem kevésbbé fontos eszköze az úszás. Erre is kedvező alkalom nyílik városunkban, mely két korszerüleg berendezett uszodával rendelkezik s az úszni tanuló ifjak oly kedvezményben részesülnek (az egész idényre 7, egy hóra 5 frt az oktatátért járó dij), a helybeli uszoda-részvénytársulat részéről, hogy e testedző gyakorlatokban tanulóink közül számosán vesznek részt. 5. Az ifjúságnak a tudományban való előmenetele s erkölcsi m a g a v i s e 1 e te tekintetében az 1890/91-ki tanévben nem merültek fel oly jelenségek, melyek külön megemlítést igényelnének. A majdnem 400 főből álló ifjúság tehetség, szorgalom, családi viszonyok, nevelés stb. dolgában jelentékeny különbségeket, sőt ellentéteket tüntet fel. így az egyes osztályok közt is nagy a különbség. Ezt kifejezik az osztályzatot kimutató számadatok, melyeket a „félévi vizsgálatok és évzáró vizsgálatok“ czimü szakasz foglal magában. (L. az értesítő XIX. sz. szakaszát). A vallásos és hazafias érzület fejlesztésére, valamint az összetartozás tudatának s a testvéri egyenlőség érzetének megszilárdítására a tanári kar annál gondosabb figyelmet fordított, minél több az akadály, mely a materialistikus s demokrat- ellenes áramlatu társadalom részéről a valódi keresztény férfias jellemfejlődés útjába gördül. Közös kirándulások, az önkéntes adakozás utján begyült összegnek valamely jótékony czélra való fordítása nemcsak osztályonként, hanem az egész intézetre kiterjedőig is közelebb hozta egymáshoz az ifjakat s megszilárdította a köteléket, mely a tanulókat tanáraikhoz fűzi. Felemlítjük e helyen még, hogy a tanári kar Gönczön, 1890. szept.-ben, Károli Gáspár szobrának leleplezése alkalmából tartott ünnepélyen Poszvék Sándor igazgató s Bancsó Antal dékán személyében képviseltette magát. A vallásosság és egyháziasság ápolása végett télen nyáron vasárnaponkint összegyülekeztünk az iskola nagytermében, illetőleg templomban, a közös isteni tiszteletre, melynek látogatása egész éven át kötelező volt. Az úri sz. vacsorával a tanév elején szokott áhitatossággal éltünk, tavaszszal pedig a konfirmáczió lélekemelő cselekvénye alkalmából kisértük katechumenus növendékeinket az Ur asztalához. A vallásos és hazafias érzület, valamint az összetartozás tudatának fejlesztésére szolgáltak a főiskolai ünne-
