Evangélikus egyházkerületi lyceum és tanitó-képezde, Sopron, 1885

71

Folytatás. 50. óra. Erdély megyei felosztása. 51. s 52. óra. Ismétlés. — Május hó. 53. óra. A Dráva-Száva köze v. Horvát-Szla- vonország. A Varasdi hegység s a Vrednik. Síkság. Adriai tenger. 54. óra. Városok, kikötők. Éghajlat, termények s lakosok. 55. óra. A magyar Tengerpart. Fiume, kikötő s tengeri kereskedő város. 56. s 57. óra. Ismétlésül és áttekintésül: Magyarország hegyei. (A Kárpáthegyrendszer és az alpesi nyúlványok.) 58. s 59. óra. Magyarország síkságai. Magyarország vizei: tavak, folyók s a tenger. 60. óra. Magyarország égalja és terményei. 61. óra. Magyar- ország lakosai. 62. óra. Magyarország főbb vizi utai és vasútvonalai. 63. óra. Magyarország nevezetesebb városai; a megyei beosztás. 64. óra. Külföld-ismertetés. Ausztria v. Osztrákország. Az osztrák-magyar-monarchia. Az uralkodó azonossága. — Ausztria hegyei: az Alpesek és a csehországi hegyek. Junius hó. 65. óra. Ausztria vizei, főbb városai, tartományai és lakói. 66. óra. Európa. Európa főbb hegyei, vizei és síkságai. Európa államai s azok fővárosa. 67. óra. Ázsia, Afrika, Amerika s Ausztrália és a világtengerek legáltalánosabb ismertetése. A földgömb. — A hátralevő időben ismétlés. — Vezérkönyv: Dr. Emericzy Gézától és Kárpáti Endrétől.

Jegyzet. A haza vidékenkint való tárgyalásánál, keletkez- tetésénél egy nagy ív papirt függesztünk ki a táblára, melyre előre felrajzoljuk vékonyan az ország térképét. Ezen vaktérképen mindig annyit rajzolunk, az az vastagitunk ki puha ironnal, a mennyit tárgyalunk, mig így az egész ország térképét keletkez. tétjük a gyermek szeme előtt. Egy-egy óra anyagát a gyermekek is lerajzolják. Az átismétlés és csoportositás alkalmával előveszszük a nyomtatott térképet, s a jegyek megmagyarázása után állandóan azt használjuk.

7. Éneklés.

III. és IV. osztály együtt.

Az egész év folyamán felvétetett 21 egyházi ének, az egy- házker. tanterv alapján; továbbá 12 dal, ezek közül 4 két hangon. — Előbb mindig a szöveggel ismerkedtek meg a gyermekek, melyet a magyarázat után megtanultak. Azután következett a dallam soronként s részenként való megtanulása, hegedü-kisérettel s elő- énekléssel. A gyermekdalok elemzésén az énektanból a következő elméleti ismereteket nyújtottuk a tanulóknak : a beszéd és énekbeli hang megkülönböztetése. Az énekbeli hangjegye a kóta. A hang lehet hosszabb, vagy rövidebb; az együtéses, két- s négyütéses hang’, s ezek jegyei. A szünetjegy. A hang lehet magasabb vagy mélyebb. A hangfokok sorozatja adja a hanglétrát. A kóták értékük szerint ütemekbe oszthatók; a sor elején számmal jelöljük