Evangélikus egyházkerületi lyceum és tanitó-képezde, Sopron, 1885

64

3. Szépirás.

III. s IV. osztály együtt.

A szépirás gyakorlása ezen osztályokban részint vezénylet mellett, részint szabadon történik, a nagy kezdőbetűk csoportjai szerint, (lásd az 1883/4-ki értesítőben), tartalmas közmondásokon.

4. Nyelvtan.

III. osztály.

Szeptember hó. 1—6. óra. Ali. osztály tananyagának ismétlése. Oktober hó. 7. óra. A főnév és névmás, a mondatban, mint alany. 8. óra. A melléknév és az ige, a mondatban, mint állitmány.

9. óra. Gyakorlás. Elemzés. 10.—12. óra. A teljes és a nem teljes vagy hiányos mondatok. 13. s 14. óra. Az összevont mondat. 15. A tulajdonnév. November hó. 1G. A közös név. 17.—19. A szók hangzásukra nézve alhanguak, felhanguak* és éleshanguak. Ennek gyakorlása. 20. óra. Az igék 3 főideje: a jelen, múlt s jövő idő. 21. óra. Az igének van 3 személye, egyes és többes száma. A személyragok. 22. óra. Gyakorlás. Deczember hó. 23.-29. óra. A bővitett mondat. A jelzői bővítmény. A jelző rendesen melléknév. Gyakorlás. Január hó. 30. óra. A melléknévi és igenév is lehet jelző. 31. s 32. óra. A számnév. A mondatban lehet jelző. 33.—3G. óra. Ismétlés. Február hó. 37. s 38. óra. A szék alkotásukra nézve egyszerűek és összetettek. Az összetett szónál az első a jelző, a másik a jelzett szó. 39. óra. A mutató névmás. 40. s 41. óra. A birtokos jelző, a milyenségi jelzővel összehasonlitva. A birtokos és birtok; a birtokvisz Dny. A birtokos néha -nak, -nek ragot vesz fel. 42. óra. Ha a birtokos személyes névmás, akkor a birtokosszó is ragot kap; ez a birtokos rag; 43. óra. A négyféle birtokosrag. 44 óra. A birtokot pótolhatja az -é birtokrag. A birtoknévmások. Márczius hó 45. óra. Gyakorlás. 46. óra. A tárgyi bővitmény vagy a kiegészítő; a tárgyrag. 47. óra. Az igének alanyi és tárgyas ragozása. 48. óra. Gyakorlás. 49. óra. A főnévi igenév, mint a mondat tárgya. 50. s 51. óra. Az összehasonlitás 3 foka; a melléknevek fokozása. 52. óra. A helyhatározó bővitmény; a helyragok. Áp rilis hó. 53. óra. Gya~ koriás. 54. óra. A névutó; helyhatározó lehet névutós főnév is. 55. óra. A helyhatározó. 56. óra. Az állapothatározó. Május hó. 57 óra. Az eredethatározó. 58. óra. A véghatározó. 59. óra. A részes határozó megkűlünböztetendő a birtokos jelzőtől. 60. s 61. óra. Az időhatározó bővitmény lehet rágós vagy névutós főnév, de vannak időhatározószók is. 62. óra. A módhatározó. 63. óra. Az okhatározó. 64. óra. A czélhatározó. Junius hó. Ismétlés. -— Kézikönyv: Nagy László „Nyelvtani gyakorlókönyv.“ III.