Evangélikus egyházkerületi lyceum és tanitó-képezde, Sopron, 1883

15

dijérti felvétel a tápintézeti bizottmány által történik. Az ez iránti folyamodványok a tanév elején, legkésőbb szept. hó 8-ig az alulirt gondnokhoz nyújtandók be, ki is a folyamodvány sikerét november hó második felében az illetőkkel közleni fogja. — A tápintézeti dijak a tápint. gondnok kezeihez félévenként előre fizetendők be.

Scheffer Károly.

tapint, gondnok.

■VIX.

Jótevők.

Midőn a legközelebb lefolyt napokban főtanodánk azon ritka nagy szerencsében részesült, hogy Ő Felségét, szeretett királyunkat, szerény falai közt üdvözölhette, Ő Felsége az intézet egyes helyiségeinek, könyvtárnak, múzeumoknak, tápintézetnek látogatása közben a legmelegebb érdeklődéssel tudakozódván az intézet minden viszonyairól, a többek közt azt a kérdést intézte az igazgatóhoz, valljon mindezeknek fenntartására vannak-e alapítványok? Vannak, Felséges ur, — ez volt az igazgató válasza — számos szép alapítványaink egyes kitűzött czélokra, nevezetesen a szegényebb tanulók segélyezésére ; ezek azonban az intézetnek fenntartására nem elégségesek ; de van az intézetet éltető s jövőjét biztositó élő alaptőke, a gyülekezeteknek evangyelmi buzgósága s egyes nemeslelkü pártfogók ügyszeretete s áldozatkészsége! Ez nagyon szép! — mondá erre helyeslő- leg 0 Felsége.

És az igazgató ama nyilatkozatát valóban fényesen igazolják tanodánk évkönyvei melyek bizonyságot tesznek arról, hogy szakadatlanul csörgedez hitfeleink keblében az evangyelmi buzgóság s lelkesedés apadhatatlan tiszta forrása. Gyülekezeteink lelkes vezérek buzdító szavára — kevés kivétellel — még a legsanyarubb időviszonyok közt is készséggel hozzák meg áldozatukat az evangyelmi tudományosság s vallásosság oltárára; s évről évre ujonan fűződnek tanodánk áldott emlékű jótevőinek hervadatlan koszorújába egyes nemeslelkü pártfogók s ügybarátok dicső nevei, kik tettel tesznek bizonyságot általában a tanügy, különösen pedig tanodánk iránti meleg érdeklődésüknek s jóakaró részvétüknek.

Az elmúlt tanévben is számos jeleit vette tanodánk a kegyeletnek, az önzetlen szeretetnek s jóakaratnak, az ifjúság s a tanári kar iránti meleg részvétnek egyes nemes szivü pártfogók részéről, kiknek neveit tanodánk évkönyveiben megörökíteni hálás szivünk szent kötelessége.

Közvetlen a múlt év befejezése után, mintegy édes, kedves viszhangul az igazgatónak az értesítőben e rovat alatt kifejezett re