Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1881
14 Nem hagyhatom e helyen említés nélkül Laschober urnák egy más tettét, meiy nemes szivét s a soproni tanoda iránti hálás kegyeletét a legtisztább fényben tünteti fel s tán páratlan intézetünk történetében. A derék férfiú ugyanis hálásan megemlékezvén arról, hogy mint szegény tanulónak, ki a jó Istenen kívül csak önmagára s nagylelkű pártfogókra volt utalva, mily jól esett a soproni nemes convent részéről ösztöndíjul nyert azon anyagi támogatás, melynek segítségével sikeresen folytathatta s végezhette egyetemi tanulmányait, most, hogy Isten segítségével fáradhatatlan szorgalma folytán oly állásra jutott, hogy a vett jótéteményt viszonozhatja, egyik volt tanárához, illetőleg a helybeli ev. convent felügyelőjéhez intézett levél kíséretében az akadémiai tanuló korában élvezett ösztöndijrészleteket 58 frt és ismét 78 frtot megküldvén, azt a helybeli ns. convent rendelkezésére bocsátja, hogy más buzgó törekvésű szegény tanuló is részesüljön tudományos pályája sok nehézségei között azon támogatásban, mely nagy részben lehetővé tette néki is a kitűzött czélhoz jutását. Az ily tett nem szorul dicséretre ! Az ifjúság jótevői között méltán megemlítendők még a cs. k. szab. déli, valamint a győr-sopron-ebenfurti, nemkülönben a dunagőzhajózási társaság vezérigazgatóságai azon szives készségnél fogva, mely szerint a szünidők alkalmával a szegény tanulóknak (tápintézetieknek) több százra menő féláru menetjegyet kiutalványozni szíveskednek. T7TEE3L Adalékok a tanoda belélete történetéhez. A tanév a szokott módon, Isten segítségül hívásával, igazgatói buzdító beszéddel, az iskolai törvények felolvasásával s a napi leczkerend kihirdetésével nyittatott meg szeptember 5-én, a megelőző napokon a növendékek beírásával, felvéti-, pót- s javítóvizsgákkal lévén elfoglalva az igazgató s atanárikar. Beiratkozott a gymnasium 8 osztályába 409 nyilvános s 7 magán-, összesen 416 tanuló ; a theologiai három évi tanfolyamba 20 rendes növendék. A tanodái ifjúság összes létszáma tehát 436-ra szaporodott, oly szám, minőt a soproni ev lyceum évkönyvei még eddig soha fel nem mutattak s mely szám még tetemesen növekedik, ha az igazgatóság helyt ád mindazok kérelmének, kik a főgymnasiumba priváttanulókul leendő felvételért folyamodtak. Főtanodánk ez évi történetében egyik kiváló fénypontul jelezzük, hogy szeretve tisztelt egyetemes felügyelő ur, báró Radvánszky Antal ő nagyméltósága látogatásával örvendeztetett meg bennünket. 0 Excellentziájának érkezése oly váratlanul történt, hogy a kedves vendég ünnepélyes méltó fogadtatására semmi készületet nem tehettünk. Május 3-ára, késő estére volt jelezve annak eljövetele ; de ő más vonattal utazván, már a délutáni órákban jelent meg a lyceumban, hol — épen szerdai nap lévén, — csak az igazgatót és még egy tanárt talált a hivatalszobában. Daczára az ut fáradalmainak kijelenté, hogy még ez nap megkezdi hivatalos látogatását, s fél órai pihenés s a lyceumi helyiségek megszemlélése után kiindult a lyceumi igazgató kíséretében a képezdébe, melyet mindenek előtt látni kívánt s hol, az örvendetes hir gyorsan terjedvén, már együtt találta a képezdei növendékeket s többeket a tanárok közül. Itt bámulatos szakavatottsággal szigorú vizsgálat alá vette a növendékeket, főkép a zene elméletéből valamint az ének- s orgonái gyakorlatokból s teljes megelégedését jelenté ki a növendékeknek mind elméleti, mind gyakorlati képzettségével. Másnap reggel 7 órakor tele. Ihász Rezső helybeli iskolai felügyelő ur kíséretében megjelenvén a lyceumi nagy teremben, meleg, szívélyes szavakkal üdvözöltetett az igazgató által a tanári kar, a tanuló ifjúság s az egyházkerület nevében. Az igazgató üdvözlő szavaira lelkes szavakban válaszolt 0 Nagyméltósága. Kiemelvén a soproni főtanodának a magyarhoni ev. egyházra nézve nagy jelentőségét úgy a múltban
