Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1877
15 8-dikán vettük a gyászesetet jelentő táviratot. A tanári kar Sopronban időző tagjai a megdöbbentő hírre egyebet nem tehettek boldogtalan tiszttársukért, mint hogy egyet kebelükből rögtön oda menesztettek a szerencsétlenség színhelyére, hogy az legalább a hulla felkeresése s tisztességes eltemettetése iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. S c h e ff e r tr. ur vállalta magára ezen szomorú tisztet, és a tanári kar ezen intézkedését meleg részvéttel támogatta Tek. Petrik Gyula ügyvéd ur, ki az úti költség részben leendő fedezésére gyűjtögetést rendezvén, ennek eredményéül 40 frt. kézbesített az igazgatónak az említett czélra. Scheffer tr. urnák az ottani hatóságokkal, különösen az innsbrucki ev. lelkész Ergenzinger úrral való érintkezése következtében a csak négy hét múlva talált hulla az innsbrucki ev. temetőben lett eltakarva, hol egyszerű kereszt jelzi a szerencsétlen férfiúnak örök nyughelyét. Alig csillapodott le némileg a boldogtalan tiszttárs vesztesége feletti fájdalmunk, midőn Kleeblatt Hermán, ki 1840 olta lelkiismeretes buzgósággal s hűséggel működött a soproni gymnasiumban, az utóbbi években mint vallás, természetrajz, magyar s németnyelv tanára az I-ső s II-dik osztályban, s kora daczára (szül. 1805) mindeddig viruló egészségnek örvendett, oly súlyos s előreláthatólag tartós betegségbe esett, hogy indítva érezte magát hivataláról lemondani s nyugdíjaztatását kérelmezni. Az Aug. 13. tartatott kerületi iskolai nagybizottmány, méltányolván az annyi éveken át hűségesen munkálkodó férfiúnak érdemeit, készséggel szavazta meg számára a nyugdíjat, melyet azonban élveznie nem lehetett. Mert betegsége napról napra súlyosbulván, kevéssel az uj tanév beállta után Sept. 13-án jobb létre szenderült. Bánatos szívvel kisértük a jó barátot, a tiszttársairól még haldokló ágyán is szeretettel megemlékező szeretett tiszttársat, a kedves tanárt az örök nyugalom helyére, sírjánál a tanári kar nevében, Veres József tr. ur, az ifjúság nevében G r e i f e ns t ein István theologus adván kifejezést a szeretet és tisztelet érzelmeinek szívből fakadt meleg r vakban. Az igy megürült tanári állomások a kerületi iskolai nagy bizottmány m. é. Aug. 13-án .ártott ülésében akként lettek betöltve, hogy a mennyiségtau s természettan rendes tanárául kilencz pályázó közül húsz szavazattal egy ellenében Renner János, budapesti Józsefműegyetemi tanársegéd választatott meg; Kleeblatt helyébe, miután ezen állomásra az idő rövidsége miatt pályázat már nem hirdettethetett, Haniffel Sándor tanárjelelt választatott meg segédtanárnak részére a rendes tanári czim és fizetés azon esetre biztosíttatván, ha egy próbaév leteltével a benne helyezett bizalmat tényleg igazolta s a tanári vizsgát sikkerrel letette. A két uj tanár a tanév ünnepélyes megnyitása alkalmával Sept. 4-éu az igazgató által a tanári kar névében szívből fakadt meleg szavakkal üdvözöltetvén s uj hivatalukat elfoglalván a rendes tanítás minden fennakadás nélkül megkezdődött, s Isten segítségével zavartalanul folyt, úgy hogy a tanév végén általában megelégedéssel tekinthetünk vissza egyévi működésünk eredményére. Ifjúságunk erkölcsi magatartása egészben véve olyan volt, hogy különös panaszra alapos okot nem szolgáltatott. Becsületérzés, törvény iránti tisztelet, tanárai iránti kész engedelmesség oly általános jellemvonásai ifjúságunknak, melyeknek hiányát csak ritka esetben kellett egyikben másikban megróvnunk. A tanári kar törekedett gondos atyai őrködés által megóvni az ifjúságot botlásoktól s inkább elejét venni a vétségeknek, mint az elkövetetteket a törvény szigorával fenyiteui. Hogy e mellett még is fordult elő két eset, melyben a fegyelem egész szigorát kellett alkalmaznunk, azt elfogultság nélkül senkisem fogja az egész ifjúságnak hibául felróni. Nem oly elismerőleg nyilatkozhatunk a tudományos iparkodást s szorgalmat illetőleg, melyre nézve aránylag számosabban találkoztak kikben sem az illető szaktanár, sem az osztálytanár, sem az igazgató ismételt intése, buzdítása s komoly feddése sem tudta felébreszteni a kellő s kitartó tudományos vágyat s törekvést. Ámde az ifjúság túlnyomó nagyobb része e tekintetben is buzgón törekedett tanárai megelégedését megnyerni. Nem kötelezett tantárgyakban is szép számmal vettek részt ifjaink. így a gvorsirászatban 34 volt a haladottabbak száma a magyar, 7 a német gyorsirászatban ; a kezdők száma 45 a magyar, 13 a német gyorsirászatban. A rajzban részt vett 86 tanuló. Az eddiginél nagyobb érdeklődés kezd mutatkozni ifjúságunkban a franczia nyelv iránt is.
