Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1874
15 hadnagy — Ihász László lelkész — Lascboher Mátyás ügyvéd — Mód Lajos jegyző —- Szente Pá megyei esküdt — Tompos Lajos tanító — Wedel János tanító. A milyen jól hatott a kegyeletnek ezen műve a tanári kar kehiére, szinte oly fájdalmasan! hatott reá azon gyászeset, mely a magyarb. ág. hitv. ev. egyetemes egyházat mélyen tiszteli világi felügyelőjétől Nagym. Báró Prónay Gábor űrtől a halál által fosztotta meg. Gyászeset volt ez a soproni főtanodára nézve már csak azon kapocs felbomlása miatt, mely őt általunk nagyon tisztelt fia, mint egyházkerületünk felügyelője által hozzánk csatolta volt; de gyászeset volt az reánk nézve azon veszteségnél fogva is, mely a tanodát a boldogulthan a nevelés és tanügy oly buzgó pártfogójától fosztotta meg, kinek emléke kitörölhetlen hetükkel lesz tanodái történetünk lapjain feljegyezve Ugyan azézt, ha valaki, a soproni tanoda ismerte szent kötelességének, hogy az egyetemes egyház által a boldogult részére megrendelt gyászünnepélyt a vallásos kegyelet legszentebb érzéseivel tartsa meg, mely gyászistentisztelet f. év junius 6 án tűzetett ki, a mikor az mind magyar mind német nyelven tartatott meg. Szinte oly szent kötelességének ismerte a tanári kar, hogy hold. Királyföldy Péter emlékét is megünnepelje, ki, a mint a jóltevők sorából látható, a soproni ev. főtanodat hátrahagyott vagyonának fcörökösévé tette. Ezen ünnepnek emelésére legcé'szerühhneK tartotta a tanári kar azt a tanoda jótevőinek emlékére évenkint tartani szokott hályaünnepélylyel kötni össze, mely folyó évi junius 17-kére tűzetett ki. A mint ezen ünnepélyek úgy minden egyébb alkalommal is a tisztább erkölcsiségnek, a vallásosságnak a tanoda iránti kegyeletnek, a buzgó hazaszeretetnek ébresztését a tanulók keblében tartotta a tanári kar szeme előtt. Ezen czélnak elérése végett nem tartotta elégnek, bogy a tanodái törvények által előirt fegyelmet szigorúan kezelje, hanem elismerte, hogy a legbaihatósabb fegyelmi eszköz oly szellemnek ébresztése az ifjak körében, mely azt minden ballépésektől visszatartja és mint egy védangyal a tisztább erkölcsiség ielett maga őrködik. Ezt a folyó évben két eszköz által gondoltuk elérhetni Először is az úgynevezett deákkuli egyesületnek, mely eddig csak a mulattató időtöltést tartá szem előtt, mi egyikben másikban a tudományokkal való komolyabb foglalkozást nagyon is lankasztotta, oly szervezetet adtunk, mely az egyesületnek mind-mind jobban inkább a tudományos miveltségre buzdító, mint üres és lélekölő mulatságot hajhászó irányt ád. Ez az ifjúság nagyobb részének belátása, miszerint ezen egyesületeknek szabályozása javukat előmozdítja, anélkül hogy az ifjúság nemesebb szellemű örömei csorbát szenvednének, kezességül szolgál nekünk, bogy ezen szervezés évről évre gazdagabban fog gyümölcsözni. Ugyanazért örömmel hajlottunk az ifjúság azon kívánságának teljesítésére, melyet egyrészt magunk is igyekeztünk benne ébreszteni, hogy olvasókört képezhessen, melyben hasznos olvasmányokkal foglalkozzék szabad órákban. Miután ezt is oly eszköznek kellett tekintenünk, mely az ifjúságban egy részt jobb közszellemet érlel, másrészt azt más, talán nemtelenebb időtöltéstől visszatartja ; még is minden nehézségek daczára, melyek a szükséges költségek előteremtésével összekötve voltak, mindent elkövettünk, hogy magában az iskolai épületben oly termet nyithassunk, melyben nevendékeink tanári felügyelet mellett e czélból mindennap egy pár órára összegyűlhetnek. A körnek látogatottsága itt is a legjobb reményekre jogosít bennünket.
