Evangélikus egyházkerület lyceuma, Sopron, 1861
12 VS. A tanoda történetére vonatkozó adatok és közlemények. 1. Az 1861. aug 22-d'ko s következő napjain Pakson tartatott egyházkerületi gyűlésen íöta- nodánkat illetőleg a következő fontosabb intézkedések történtek : a) Megállapittatott az 1861. jul. 9-én tartatott kerületi iskolai nagybizottmányi gyűlés javaslata alapján az egész főtanodéra ki terjeszkedő tanrendszer (1. I. sz.), egyúttal elhatároztatván az első évi jogi tanfolyamnak visszaáll! ása. b) Scheffer Károly s Fehér(Weisz) Samu, eddigi segédtanárok, hivatalukban tanúsított eddigi buzgóságuk és sikeres működésük méltánylásául rendes tanárokká lettek kinevezve. c) Király Jós. Pál, gyinn. igazgató, igazgatói állásáról határozottan lemondván, annak az utóbbi nehéz évek alatt ügyes tapintata s bölcs körültekintése által a főtanoda körül szerzett maradandó érdemeit az egyházkerület nyíltan elismeré s buzgó eljárásáért s kitartó fáradozásáérti hálás köszönetét örök emlékezetül jegyzőkönyvileg is kimondá. Többire elvileg kimondatott, hogy jövőre a főtanodai igazgató a 14 tanárok közül mindenkor csak 3 évre választatik, s a legközelebbi 3 évre Müllner Mátyás tr. s theologiai igazgató választatott meg igazgatóul, azon kijelentéssel, hogy jövőre a theologiai külön igazgatóság megszüntetvén s a két intézet közt az idők viszonyainál fogva eddig létezett elválasztó közfal lerontatván, a két intézet ugyanazon igazgatóság alatt, mint Lyceum, ismét tökéletesen együvé lorrasztassék. 2. Az 1881. aug. 28 dik s következő jnapjain Pesten tartatott egyetemes egyházi közgyűlésen a) megállapíttatott a magyarhoni ág. hitv. ev. főtanodákra nézve egyetemesen, tehát intézetünkre nézve is kötelező tanrendszer, mely is minden lényeges pontokban tökélyetesen egyező a Su- perintendentiánk által kerületigyülésileg elfogadott rendszerrel. b) Az érettségi vagy akadémiai képességi vizsgákat illetőleg határoztatott, hogy azokat egyházunk autonom létege, tehát az illető superintendent!ális elnökség mellett szabadon választott kerületi illetőleg esperességi bizottmány vezérelje. c) Az ezentúl alkalmazandó tanárok kötelesek hivatalképességi vizsgát tenni, még pedig szintén egyházunk autonom létege, vagy is oly bizottmány előtt, melynek elnöke az egyetemes főfel- ügyelő, természetes tagjai a kerületek elnökei, választott tagjai tanárok s egyéb szakférfiak. 3. A f. é. febr. 14 én tartatott rendkívüli iskolai bizottmány (1. II. sz.) az első évi jogi tan- folyamot illetőleg úgy intézkedett, hogy az hazánk más jogintézetei első évi folyamával lényegileg megegyezzen s ifjaink e részben tanulmányaik folytatásában semminemű fennakadást ne szenvedjenek. 4. Az ifjúság tudományos törekvése a lejárt tanévben egészben véve kielégítőnek mondható. Ha voltak is egyesek, kik e részben, szép tehetségüket tekintve, azon elvnél fogva, hogy a kinek sok adatott, sokat kívánnak tőle, nem feleltek meg egészen a tanárok várakozásának, még is más részről ritkán fordult elő, hogy ebéli kötelességmulasztás s hanyagság miatt valakit igazgatóilag kellett volna megróvni. Az ifjúság öntevékenységének ébresztésére s élesztésére különös gondot fordított a tanári kar. Az ifjúság erkölcsi közszellemét illetőleg elég legyen megjegyezni, hogy az igazgatóság egész éven át csak egyetlen egyszer sem kényteleníttetett szigorúbb fegyelmi eszközökhez nyúlni. Becsületérzés s vallásos szellem vezérlé az ifjúságot, s megóvá azt a tanodán kívül, belül általában minden meggondolatlan, botrányos lépéstől; s az igazgatóság kész örömmel bevallja, miszerint az ifjúságnak egészben véve tisztességes, szerény, mívelt ifjakhoz illő magaviseleté nagy mértékben könnyítő az igazgatói hivatal terheit. Egyes kivételek, hol ifjúi könnyelműség s meggondolatlanság egyik másik részéről megszomorítá az igazgatóságot s a tanári kart, nem az összes ifjúságnak róhatók fel vétekül,
