Evangélikus egyházkerület főtanodája, Sopron, 1856
li tápanyagot szerezni, az elgyengült lábadozó, kinek belső szervezete még nem képes elegendő táplálékot felvenni, és az elaggott öreg szorul, kinél hús és zsir olly arányban fogy, hogy a már hiányos emésztés azt pótolni képtelen. A szeszes ital a szegény embernél szükségesség, de sajnos! olly szükségesség, melly káros következményeivel mindig csak magát a szegényt sújtja- Szinte ezt mondhatni a bóditó anyagokról is (Narcotica), mellyeknek használata szinte úgy elterjedt a földön mint a bor és pálinka. Mesze eltértem az e sorok elején kitűzött tárgyamtól, de csak azért, hogy reá annál biztosabban térhessek vissza. Minek utánna talán sikerült a növény s állat táplálkozásának vegyfolyamát némileg megértetnem, könnyű lesz az anyagokat az ö külömböző alakjaikban felkeresnünk, s az anyagok körbeni mozgásáról némi fogalmat nyernünk. Johnston az egészet könnyen áttekinthető' tabellákba foglalta öszve, amilyeket itt beiktatok: A növény Az állat felvesz: szénsavat levelei által vizet gyökerei által keményítőt czukrot s. a. t. gyomrában élenyt tüdejében f ej leszt: Jélenyt leveleiben | keményítőt, czukrot, sajtanyagot, gummit, olajokat belsejében. ( szénsavat s vizet tüdejében, állati zsírt belsejében, melly szinte szénsav s vízzé válik. A növény Az állat A föld legényt a könlegegben a légből s a földből növényi enyvet gyomrában élenyt tüdejében állati húst gyomrában élenyt tüdejében hugyagot s ganéjt holt állati testeket növényi enyvet húst, izmet hugyagot, ganéjt könlegeget s egyébb legenytartalmu összeköttetéseket A növény Az állat A föld tökélletes növényt vért, testszövetet, csontot. | vilisavas meszet s egyébb sókat a hugyagban s ganéjban. vilisavas meszet, konyhasót s egyéb sókat. Ki nem látná ebből, mikép minden anyagok, mellyekböl az állat s növény táplálkozik, szünteleni körforgásban vannak; a mit az egyik fejleszt, az a másiknak táplálékul szolgál, a mit a növény a földböl kisziv, azt a föld megint az állattól nyeri, az állat pedig táplálékát a növényből veszi. Nincs tehát olly parányi részecske, mellyröl azt mondhatnók, hogy valamelly test sajátja; a mi most még az enyém, rövid idő múlva másé leend, a mi ma egy növény testét alkotja, napok múlva állatnak vagy embernek, testét képezi majd pedig a földbe megy által, hogy újra növénynek tulajdona lehessen. Az anyagok szinteleni körben keringenek. S tekintsünk körül a nagyvilágban, vallyon nem forog e minden illy örökös változásban? Csillagok feltűnnek s elenyésznek ; a sarki csillag helyét, melly jelenleg még a hajósnak biztos támpontul szolgál, ezredek múlva más Csillag fog* vilisavas meszet, konyhasót s egyébb sókat a földből növényi részeket, csontjainak s szövetének elhasznált részeit a vérben élennyel egyesiti. hugyagot, ganéjt és holt állati s növényi testeket
