Evangélikus egyházkerület főtanodája, Sopron, 1853
12 ból nyertek uj fizetési javítást, úgy hogy az olta fizetésük állott a rectorétól kezdve lefelé: 300, 230, 195, 150, 145, 130 ftból a kevés boron kívül mit a három felső osztálybeli tanítók kaptak. így szépen virágzott az intézet, úgy hogy hazánk bár melly rokon intézetével kiállhatta a versenyt. Az iíjuság száma is évről évre szaporodott. 1745-ben 285-n voltak jelen a vizsgálatokon; az időszak vége felé 300-at meghaladta száma. Az iskola illy felvirágzását nagy mértékben elősegiték a derék tanárokon kívül az ifjúság azon nemes lelkű barátjai, kik vagy a tápintézetre, melly 1748 olta már 24 iíjat látott el ingyen minden szükségekkel, vagy stipendiumokra tett kegyes alapitványaik által alkalmat, de egyszersmind ösztönt szolgáltattak a tanuló ifjúságnak e pályáni sikeres haladásra. Illy barátjai az ifjúságnak s az iskolaügynek voltak a már fent említett Török Istvánon s Volkra Sidonián kívül: Csányi János, Charitas Constantia Loeffelholz báróné, Roggendorf Rosina Krisztina, Komáromy Katalin, Török István neje, Figuly Mihály, Szakonyi Mária, Gabriel Keresztely, Jeszenák János; Gen- sel Ádám, Palm Renata Eliza, Pelz János, Radl Sámuel, Artner Lipót. Midőn a türelmi rendelet megjelenése után a magyarhoni protestánsok mindenütt olly lelkesedéssel karolták fel az iskolák ügyét, azokat a haladott kor igényeinek megfelelőleg átalakitandók; Sopron sem maradhatott tétlen. Ez ügyben uj iskolai választmány lön kinevezve 1785, mellynek jelesen készült tervezete azomban a számos akadályok miatt, mellyekre annak kivétele talált, csak félig lett életbe léptetve, s ennél fogva a bajokat, melly eket orvosolni akart, nem csak el nem hárította, hanem nagy részben szaporította. A tervezet szerint a két felső osztály helyébe három osztály, tulajdonkép Lyceum vagy Academia, volt állitandó három szaktanárral, kik közül az egyik az általa előadandó főtudományok szerint jog s történelem, a második bölcsészet s nagyságtan, a harmadik theologia s keleti nyelvek tanára czimét fogná viselni. Az első előadná a földrajzi, történelmet, államtant, a jogtudományokat a gazdászattani s technológiát; a második a bölcsészet minden ágait, nagyságtant s a természettudományokat a harmadik a theologiát egész terjedelmében; az egyik közülök viselné az igazgatóságot, a második a tápintézeti gondnokságot, a harmadik a felügyelőséget a polgári iskolák felett; a tanfolyam a három osztályra nézve 5 évre szabatott, s igy egy egy tanár nem lett volna túl terhelve az általa előadandó tudományokkal, mellyek nem is egyetemi terjedelmességgel lettek volna előadandók. A classikus tanulmányok e három osztályban hiányoztak, melly hiányt azomban a négy alsóbb osztály uj szervezése pótolt volna. — Ugyan is a három alsó osztályban ugyan annyi év alatt teljesen be voltak végzendők a grammaticaliák; a negyedik osztály pedig vagy az eddigi syntaxis két legfelebb harmadfél év alatt előkészítené az ifjakat a Lyceumra a philologi- ának s classikusoknak szorgalmas tanulmányozása, a stylbeni gyakorlás, a földrajz s történelem, a nagyságtan s természeti tudományok előismereteinek közlése által; s miután mind ezekre egy ember alig tartatott képesnek, a három felsőbb tanár is működött volna ezen osztályban is. Ám de a szép terv meghiúsult, részint, minthogy különösen az alsóbb osztályok tanárai alig tartattak képeseknek, hogy ezen uj terv kivánatainak megfelelhettek volna, de főkép a szükséges pénzalap hiánya miatt. Még az e tárgybani tanácskozások folyama alatt leköszönt a rector Farkas, 1785, s a rectorság az eddigi conrector, Wietoris Jonathánra (1767—1802) ruháztatott; conrectornak pedig Schwartner Márton Késmárkról hivatott meg, tanárnak termett férfiú, kinek nem egészen két évig tartott működése méltán a tanoda történetének fénypontjául tekinthető. Serege az ifjúságnak özönlött Sopronba a hon legtávolyabb vidékeiről magát e jeles férfiú vezérlete alatt kiképezendő. De épen e férfiúnak line, melly róla az intézetre is áthárámlott, más részről pedig azon körülmény, hogy sem
