Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1941

20 választások alkalmával annyiszor tapasztalt nyájos leereszkedéshez a korteskedés idején, amely azonban megszűnik, mihelyst a választások véget értek. Aki viszont Széchenyies lelkülettel, vallásos lelkének és mélyen hazafias lelkületének bátran levont következéseként, az örök életre hivatott ember méltósága iránti tiszteletből hajol le az alullevőkhöz, hogy őket felemelje, annak szavában a mély meggyőződés tüze ég, az nem fogja felfogását a korszellem szélfordulása szerint megváltoztatni. A tanítványa lelkében is szilárd igazságérzeten nyugvó meggyőződés alakul ki, A másik, amire a sibyllai könyvek tanítanak, hogy a szociális nevelést nem lehet pártviszály tárgyává tenni. Itt a magyar ,,nemzetiség"-ről, a nemzet lelkéről van szó, amelyhez nem szabad az irigységből fakadt pártviszály lelkületével, hanem csak a saját fajtánk iránti szeretettel közeledni. Még egy dolgot szeretnénk megemlíteni. Most a jubileumi évben megindult egy dicséretre méltó mozgalom, mely ha elkésve is, végre valósággá akarja tenni, hogy a kilenc millió hű jobbágy felemelkedjék, belekapcsolódjék a nemzetbe, A népfőiskolákra és főleg a tehetséges szegény gyermekek iskoláztatására gondolunk. Kétségkívül Széchenyies gondolat a kiművelt emberfő, a művelt agyvelő, a több tudás, mely a nemzet ereje, de Széchenyi nem rideg tudást követelt, hanem az erkölccsel párosult tudást. Ha valakinek, akkor éppen ezeknek a szegény tehetségeseknek van nyomatékosan is szükségük arra, hogy náluk a több tudás a mélyebb erkölcsi felfogással párosuljon. Ha most vizsgálódásunk végén magunkra tekintünk, akkor nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy a mi iskoláinkban, a bencés gimnáziumokban a legnagyobb magyar szellem élt és él. Nemcsak azért, mivel erre kötelez bennünket legnagyobb tanítványunk iránti tisztelet és hála (Széchenyi mint magántanuló III. és IV. osztályról itt, a soproni gimnáziumunkban tett az 1804. és 1805, években kitűnő eredménnyel magánvizsgát), hanem azért is, mert Széchenyi mély keresztény erkölcsből fakadó szellemisége egyben a mi Regulánk szelleme. Bennünket már Szent Benedek atyánk megtanított arra, hogy a szegényekben még inkább Krisztust lássuk, hogy az utolsó jobbágyban is becsüljük az emberi méltóságot. Ebben a szellemben nevelkedett őseink ott álltak már Szent István mellett és segítettek neki lerakni a keresztény magyar állam alapjait, mely azóta kiállta az évszázadok viharait. Ebben a szellemben nevelkedtek a Regulán évszázadokon keresztül elődeink és ezzel a lelkülettel szolgálták a hazát. Széchenyi lelkületével rokon Regulánk szelleme él bennünk is és sarkal, hogy neveljük a ma nemzedékét is mély vallásosságra és. izzó fajszeretetre. Dr. Jánosi Gyula.