Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1940
18 testáns rendek biztosították, történt meg először, hogy «Európa védbástyájának százados őrei az ősi ellenséggel együtt, nem mint szegény, alávetett, hódoló kis vazallusok, mint még .Zápolyai János, haneem jól felfegyverzett harcosok, egyenrangú szövetségesek indulnak keresztény, magyar vár ostromára. Annjá bizonyos, hogy nem szívesen tették.» Nem jól érzik magukat a török társaságában. Ez természetes is. Faji, vallási, kultúrális ellentét választja el ekkor a magyarságot a töröktől. Belátják azt is hamarosan, hogy a töröktől nem sok jót remélhetnek a magyarság szempontjából. Illésházy németbarátságtól menten, tiszta magyar érzésből izgat a török-barátság gondolata ellen is. Követeli a régi védelmi vonal megvédése érdekében a német és magyar további együttműködését. Bocskaj^ sem volt ment a gondoktól a török-barátságot illetőleg. Amikor a török, ^iem nagy örömére, koronát küld neki, visszautasítja, mondván, hogy van Mag} rarországnak koronás királya. Realista érzékével felismeri a nehézségeket és ezek szorgos eltüntetése után igyekszik új koncepcióját megalkotni. «0 az első, kinek fejében a török és német egyensúlyozásának gondolata megszületik.» Nem egymással kijátszani akarta a két ellenfelet, mint Fráter György elképzelte és Bethlen Gábor néha megvalósította, hanem komolyan állandó viszonyt akart létrehozni köztük és így a polgárháborút kizárni. «Minekünk ez a fundamentuma megmaradásunknak, hogy az egyik magyart a másikkal ne rágassák, étessék», ezt köti Illésházy lelkére a tárgyalások idején. Hogy a magyarság a két <császár közt békében élhessen, ahhoz szükséges, hogy államjogilag új szervezetbe tömörüljön. Ez az új szervezet a tiszai és felvidéki részekkel megerősített erdétyi fejedelemség. így áll elő az erdélyi fejedelemség Bocskay elképzelésében mint megvalósítandó posztulátum. Ennek feladata, hogy « külön fejedelem alatt gócpontja legyen mindazon nemzeti és kultúráiig törekvéseknek, amelyek az anyaország hasonló törekvéseivel a közbülső török válaszfal miatt épen nem, vagy csak alig olvadhatnak egybe. Majd eljő az idő, midőn a válaszfal leomlik' s Magyarország egykori integritása helyreáll.» Erdély független léte és ennek a törökre való támaszkodása egyúttal a török uralom állandósulását is jelentette. «Bocskay koncepciója kis Magyarországot akart összekovácsolni Erdélyből és a tiszai vármegyékből s ,ez a Kis-Magyarország.kiszorítandó volt a lelkekből Nagy-Magyarország képét, amit eddig még mindenki a magyar faj egyetlen lehető területi életformájának tartott.» Valóban a jó hazafiak, katolikusok és protestánsok szemében az új megalakulandó Erdély azon tál lencsének tűnhetett fel, amelyért eladták az ősök örökségét. Igaz, a Bocskay-féle erdélyi koncepció lemondás volt Nagy-Magyarországról, visszavonulás, de viszont ezt senki joggal neki a szemére nem vethette, mert ekkor mégis csak ő volt az egyetlen alkotó magyar.