Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

6 rendje más voll, mint a római birodalom rendje. Szent Benedek viszi ezt be a monasztikus szerzetes hadseregbe, miliciába. Sziver sen veszi át a kifejezéseket a római katonai fegyelemből a szerzetesi fegyelembe. Regulájában nincs helye a rendetlenségnek. Ha isteni szolgálatot végzünk, az méltó legyen az Istenhez. Ehhez tartozik a/ Isten üg}

7ei iránt való önzetlen, odaadó készség, pontosság, amelyei a közös életben annyira hangsúlyoz. A pontatlanság az istenfélelem hiánya s tiszteletlenség a közösséggel szemben. Milyen fegyelmet tarthat az az apát, aki olyan gyönyörű példáját adta a fegyelmezettségnek, az istenfélelemnek, az éjjeli csendtartásnak! A regula nagyszerű etikai gondolatát milyen szépen megváló síthatja coenobiumában az az apát, aki lelkében a kevély önakaratnak sebét alázatos odaadással már rég meggyógyította: <ut ad eum per obedientiae laborem redeas, a quo per inoboedientiae Jesidiam recesseras. (Reg. prol.) Biztosan a nyilvános elégtétel és vezeklés szelleme uralkodott annak az apátnak a monostorában, aki szerzetes korában a királyi feddést szemlélődő életnek érett gyümölcsként annj ira az Isten kezéből tudta venni, annyira a hit világánál tudta nézni. Micsoda istenkereső szép természetfeletti közösség, a bennünk tovább élő misztikus Krisztusnak micsoda nemes létformája, nagy szimbolikus kegyelmi valósága lehetett az a coenobium, ahol az apát a lelki integritásnak, a lelki tisztaságnak szentjánosi ajándékával rendelkezett! Bencés monostor nincs iskola, nincs könyvtár, nincs író, nincs tudós nélkül Éppen Szent Mór személye az első ismert tantíványa a pannonhalmi iskolának, ő az első névleg ismert magyar író, aki — hog\

r a modern szociológia szavaival éljek — az írástalan, vagy rovásírásos társadalomból átlendít bennünket az írásos társadalomba, mégpedig a nyugati, tudós latin literaturás társadalomba. Milyen gyorsan ment a magasabbfokú nyugati kultúra befogadása! Egy. csapásra felemelkedtünk a bencés apátságok iskolái révén a latin kultúra szféráiba. Szent Mór apátságának kezdetén történt, hogy István király Ajtony legyőzése és Marosvár elfoglalása után Szent Gellértet előhívta bakonybéli remeteségéből és átadta neki 1030-ban a marosvári vagy csanádi püspökséget. A király rendeletére szerzetesek gyűltek ide az ország monostoraiból: Váradról kettő

} Zalavárról kettő, Bélbő- szintén, Pannónia szent hegyéről pedig négy, Fülöp, Henrik, Lénárd és Concius. Mind a tíz felszentelt pap volt, és tanult embeiv kii közül hét, a pannonhalmiak közül a két első, magyarul nemcsak tolmácsolni, hanem prédikálni is tudott. Belőlük lettek a csanádi egyházmegye első főesperesei, mint Szent Gellért legendájában olvassuk