Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

84 totta. Április végén Becsbe utazott, kihallgatást kért a királynál, eléje terjesztette az ügyet igazoló jelentéssel és emlékirattal. A király az ítélet lényegén ugyan nem változtatott, de Nagj'falvyt is kötelezte arra, hogy a káptalani békét ne zavarja és éltében, holtában támo­gassa a székesegyházat, melynek kenyerén él, jóllehet püspökségéből is tisztességes megélhetése lehetett volna. Draskovich eljárása iga­zolása közben jogosan hivatkozhatott arra, hogy a rezidenciatartás súlyos, kötelezettségként nehezedik a megyéspüspökökre és Nagyfalvy ennek szegül ellen, mikor Gj^őrött tartózkodik békezavarónak, pedig Nógrádon vagy Bujákon alkalmas székhelye lehetne és jelenlétére is szükség volna. A loyális Draskovich megnyugodott a király aka­ratán és visszahelyezte Nagyfalvyt, bár ezzel új bonyodalom támadt közte és a káptalan között. Az ítélet végrehajtása után Nagyfalvy egv kicsit megcsendese­dett, de a következő év elején újra elővette jogvédő fegyvertárát, hogy ilyirányú tudását, éles dialektikai készségét értékesítse kápta­lana javára, ha előbbi ügyéből folvólag neheztelt is rá. Az alkalmat erre Draskovich azzal szerezte meg neki, hogy az egyházi törvények utasításának szellemében egyházlátogatást kezdett egyházmegyéjé ben. Első állomása ennek a törvényes <canonica visitatio»-nak a székeskáptalan és a székesegyház lett. Pázmány Péter érseksége óta a magyar püspökök lelkiismeretesen végeztették a főesperesekkel az egyházlátogatást. Náprághy Demeter és Sennyey idejéből vannak adataink a győri egyházmegyében végzett kánoni vizsgálatról is. Az ő nyomaikon haladt tehát Draskovich, de teljesebb munkára törekszik és a tények egyszerű felvételénél többet akar. A hibák megjavítását, a hiányok pótlását, rendet a jog és javadalom terén, komoly, tanult lelkipásztorokat, akik magukat előbb idomítják hoz­zá az egyház szabályaihoz, hogy azután a híveket is így alakítsák át. Mivel a székeskáptalannak elsőrendű hivatása az, hogy az isten­tiszteletben és kánonszerű, egyházia:; éleiben példaképül szolgáljon, a vizsgálatot itt kezdte. 1640. január 9-én személyesen átadott a káp­talannak 40 kérdőpontol. Mint püspök és apostoli delegátus lépett fel és úgy rendelkezett, hogy a lelkiismeretes választ írásban juttassa el hozzá a káptalan Bécsbe, hová a vizsgálat megkezdése után azon­nal elutazott. A kérdőponlok felölelik a káptalan és a székesegyház múltját és jelenét, kiterjednek a kanonokok személyi és tárgyi dol­gaira, egyházi, lelki, erkölcsi és világi, < országos» ténykedéseire, va­gyonkezelésükre. Természetes, hogy a kérdések a püspök és a káp­talan közölt folyó, néha harcnak is beillő viták területét is érintet­ték. A kanonokok szabad végrendelkezési és a püspök végrendelet­megerősítő jogának kérdése, a végrendelet nélkül elhaltak hagyatéká­nak sorsa, a székesegyház fenntartásának és renoválásának ügye, a

Next

/
Thumbnails
Contents