Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

78 netet az érsek iránt, aki nagy elődjének kivételes tehetsége és hajt­hatatlan akaratereje hiányában inkább szelídségével imponált. 3 1 Néhány ügy elintézésének módja arra enged következtetnünk, hogy Lósy érsek támogatja Draskovichot főpásztori igyekezetében és hogy nem maradt bennük keserűség egymás iránt, ha nemrég versenytársak voltak is. A püspök megbeszélte vele egyházkormány­zati nehézségeit, melyek közül egészen új volt a soproni plébánia be­töltésének kérdése. Káldy Mihály plébános Győrré költözése után a sz. kir. város Ströbele M. János ruszti és rákosi plébánossal töltötte be helyét. Draskovich még a zsinatra indulása előtt erél\ resen visz­szautasította a városi tanács által bemutatott papot, akit pedig el­fogadható tudománya és kifogástalan élete is ajánlott III. Ferdinánd kiráhon kívül erre a tekintélyes javadalomra. A püspöki kinevezés megtagadását május 20-án kelt levelében azzal okolja meg, hogy Ströbele idegen származású ember és nein tud magyarul. A német­ajkú városi tanács ragaszkodott német választottjához, kit azonban a püspök kiközösítéssel rákényszerített a plébániáról való lemon­dásra. A makacskodó városi tanács kitart elgondolása mellett és német plébánost kér. Draskovich a zsinat atyáival megtárgyaltatta ezt a kérdést. Azoknak is az volt a véleményük, hogy a soproni plé­bánosnak magyarnak kell lennie, mert ott — már az esetleges or­szággyűlések miatt — magyarul is kell lelkipásztorkodni. Június 17-én Draskovich, 29-én meg Lósy értesítették erről a határozatról a városi tanácsot, mely félt a király neheztelésétől. A király megnyugtatását sikerrel elvégezte helyettük a püspök, kit az egri egyházmegyéjét vizsgáló Lippay kancellár-püspök helyet­tesítésére Prágába rendeltek. Innét szólította fel a város augusztus 4-én, hogy mag} Tarul beszélő plébánost válasszanak, miután ő már a vitás ügyet a királlyal is elintézte és a felség igazat adott neki. 32 Lehetne vitatkozni azon, hogy helyes főpásztori elv-e az, amelyhez Draskovich makacsul ragaszkodott, de mindenesetre kedvező fényt vet magyar érzületére és egyéb bizonyítékok mellett tanúsítja azt is, hogy a délszláv Draskovich-vér benne már magyarrá vált. Kiindulása az, hogy a soproni plébánosnak, csak úgj r, mint a soproni jezsuita házfőnöknek, nemcsak a német polgárokkal, hanem a magyar neme­sekkel is kell «nyájaskodnia», ismernie kell «hazánkat, nemzetünket» és a hazai «föld csínját tudnia». 3 3 A tanács engedelmeskedett és az alsólendvai születésű Csehi (Chehovius) István g3 Tőri kanonok sze­" L. u. ott 374. 1. 3 2 L. Póda Endre: A soproni kath. parochia és a soproni kath. hitközség története. Sopron, 1892. 39—40. lapon közli az erre vonatkozó, idézett levelezést. 8 3 L. S. Ev. Ek. L. 1636. szept. 25-én, kelt levelét Dobronoki leveleskönv­vében, 183. L

Next

/
Thumbnails
Contents