Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

69 zavaró vasmegyei protestánsokkal szemben, sőt még a szertartások végzésében mutatkozó eltérések megszüntetését is igyekezett végre­hajtani egységes szertartáskönyv kiadásával. 4 Legállandóbb törek­vése azonban mégis az volt, hogy a győri jezsuita kollégium bővítésé­nek területi akadályait a káptalannál elhárítsa. Sopronból Győrbe írt leveleinek tartalmából alig hiányzik ennek a sürgető kérésnek érintése. 5 Draskovich szívesen gondolt őseinek katolikus és hazafias érdemeire, különösen bíboros nagybátyjára, Györgyre, kinek holt tetemét a győri székesegyház kriptája fogadta be. A török uralom idején megzavarták a világhírű egyházfejedelem síri nyugalmát és tönkretették síremlékét, koporsóját. Hálás unokaöccse nem feled­kezelt meg róla és új koporsót, síremléket készíttetett neki 163(7. februárjában. 6 Érdekes játéka a véletlennek, hogy ennek az évnek tavasza az ő egyéni nagyratörését is új, merész feladat elé állította. Pázmány Péter március 19-én meghalt és a halhatatlan emlékű primas helyére Draskovich önmagát szánta. Mint győri püspökké való kinevezésekor, most is a jezsuiták támogatására számított első sorban. De pártfogói sorából nem hagyta ki Esterházy nádort, Traut­mannsdorff gróf osztrák kancellárt és a nagybefolyású Wolfraedt Antal bécsi hercegpüspököt sem. Versenytársait most is Lósy Imre egri püspökben, a néhai érsek helynökében és Lippay György veszprémi püspök, udvari kancellárban látta. Ugy érezte, hogy buz­góságban, szellemi képességekben nem marad mögöttük, sőt magát alkalmasabb vezérnek ítélte, mert a szükséges katolikus intézmé­nyek fenntartásához, fejlesztéséhez és újak létesítéséhez neki ele­gendő pénze is lenne. 7 Bármennyire megütközünk is az egyházi méltóság elnyeréséért indított árlejtésízű felajánlkozáson, Drasko­vich nem becsülte magát többre, mint amennyire tárgyilagos mér­legelés után valóban értékelnünk kell. 1637. áprilisában még joggal hivatkozhatott a mindenre ügyelő, körültekintő, tettre- és áldozat­rakész erélyes főpap, hogy papi jellemén nincsen folt. Abban a 14 pontban, amelynek valósítását ígérte az esztergomi érseki szék el­nyerése esetére, olyan programot terjesztett elő, amely méltó volt Páz­mány leendő utódához és a kora vallási szükségleteit megértő főpász­torhoz, a királyához és hazájához hű főúrhoz. A súlyos feladatok telje­1 iL. Katona: História Critica 32. kötet 906—907. «Edidit etiam Rituale pro sua dioecesi 1636., quo collegium S. J. Sopronii condidit.» Knauz idéz ebből a Rituáléból. 5 Lásd Vasváry nagypréposthoz és Rényi kanonokhoz intézett levelét a Gy. K. M. L.-ban. 6 Lásd a sírkő feliratát a székesegyház déli hajójában. 7 P. Holovitznak írja: Pecunia nunquam nobis deerit, est hoc eximium Dei in me beneficium. V. ö. S. Ev. Ek. L. Dobronoki leveleskönyvében 221. lapot.

Next

/
Thumbnails
Contents