Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

17 Draskovich György családja és ifjúsága. Trakostyáni Draskovich

2 György báró i599 május 14-én születeti a varasdmegyei családi várban.

3 A Ravna-gora fenyőerdös hátán, meredek magaslaton, a tóvábővülő Cemernica patak szomszédságában emelkedett a sziklafészek, Trakostyán. Félmérföldnyi távolságban kelet felől odanézett a másik családi vár, a zárdájáról híres Klenovnik. A várak nagy uradalmak középpontjai voltak. A birtokok nagyobb része valaha Korvin János hercegé volt s magára Trakostyánra csak i568-ban nyert királyi adománylevelet a horvátszármazású Draskovich-család.

4 A családot eredeti hazájából, Dalmációból a török előnyomuláson kívül az mozgatta ki, hogy a lángeszű Fráter György atyafiságához tartozott. Draskovich Bertalan a kincstartópüspök Anna húgát vette feleségül és így menekülés közben észak felé haladva sógorának nagyváradi rezidenciájában talált vendégszerető otthonra. A bíborossá lett barát tragikus halála után a Draskovich család valószínűleg visszatért Horvátországba.

5 Fiai közül az idősebb, György az egyházi pályára lépett és fényes pályát futott meg. Pozsonyi prépost, majd I. Ferdinánd titkára, gyóntatója, később királyi tanácsosa és pécsi püspök lett. Miután a trienti zsinaton királyi követi misszióját befejezte, 1564-től kezdve a zágrábi püspökséget, 1567-től kezdve mint horvát bán szűkebb íiazáját is kormánj^ozta. Győri püspöki székét i578-ban már mint vál. kalocsai érsek foglalta el és a királyi főkancellárságot is magára vállalta. Mikor 1587 január 31-én hirtelen halála kioltotta munkás élete fáklyáját, már bíboros és Magyarország királyi helytartója volt.

6 Az ő értékes és eredményes működésének tükrében öccseinek katonai erényeit is annyira figyelemreméltónak találta Miksa király, hogy Draskovich Gáspár és János kapitányokat 1567 augusztus 3-án bárói rangra emelte.

7 A hatalmas nagybátya és testvér pártfogon kivül a Draskovichokal jellemző természetes tehetség mellé szegődött a 2 így írjuk állandóan, bár ő maga Draskovith-nak írja. ! Lásd Chobot. A váczi egyházmegye történeti névtára, Vác. 1915. II. 567. lapján hibásan 19-re teszi. Forrást nem "idéz. A Magyar Történelmi Tár 1890. évf. 374. lapján lévő közlemény a családi levéltárból származó eredeti feljegyzések alapján május 14-et jelöli meg születése napjának. A kánoni vizsgálat alkalmával Sennvev püspök mint tanú" 1629. augusztus 16-án kb. 32 évesnek mondja. Ugyanekkor' Frangepán Miklós grót tanú szerint Plenovnik (helyesen Kler.ovlik) a szüleléshelye. V. ö. Vatikáni Levéltár Process. Eccl. 26. köt. 484—485. lapon. 4 Margalits II. kötet 583—508. 6 U. o. 538. V. ö. még a grófi diplomáért való kérvényt a Budapesti Országos Levéltárban. 6 Életrajzát lásd a Győri Szemle VII. évfolyamában feldolgozásomban. f L. Budapesti Országos Levéltár Liber Begius III. kötet. 890. 2