Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935
181 den embert, mert tudja, hogy jók; és jóságos ő maga is! 50 év programmja ez? Nem: a pap időtlen élete, munkája, mely a lelkekben folytatódik boldogan és hálásan emlékezve! Áldja meg a jó isten mind a két kezével! A katedrán... .Amikor a tanítványai az óráira emlékeznek., eszükbe jut a stilisztika, retorika, poétika, irodalom, a latin grammatika, a fordítások. Megelevenednek az órák: a padokban a figyelő diákok és a katedrán Mérei. Most éppen ő beszél... a nyelv lelkéről, a szóképek plasztikájáról, a fenség átfoghatatlan nagyszerűségéről, Vörösmarty, Petőfi, Arany nemzeti, művészi hivatásáról, a vir bonusról, a consecutio temporumról... Ës ahogy árad a szó, s következnek a feg3 relmezett és tudós mondatok: fölszívódik az iskola légköre, eltűnik a tárgynak lecke-, feladat-jellege, a magyarázat megbeszéléssé melegül, közvetlenre hangolódik a tanár és tanítványok összetartozása, és új világ szélesül eléjük: élet pezsdül a stilisztikai, poétikai definíciókba, bontakozó valósággá érnek a nyelv és stílus belső szépségei, élvezetes érdekességek lesznek Mérei megvilágításában. S a fiúk lelkesen tanulnak; önkéntelenül megérzik a stilisztika, retorika órákon keresztül az élő irodalom ízét, varázsát, mert a tanár úr a tárgyon keresztül tanította az életet, melyben a tudás csajk anyag és fonna, mely a VIII. osztályon és a 70-ik éven túlra int: a jeles matúra szép, dicséretes eredmény, a magas életkor kedves ajándéka Islennek, azonban nem ilyen közeli célokért születtünk, és boldogságunkat il3 ren véges dátumokkal le nem zárhatjuk. A magyar, latin, később a természetrajz-órákon azt tanította Mérei igazgató úr, hogy akkor leszünk igazi tanítványai, ha kezdjük érteni az Isten stílusát, és élvezni tudjuk az Ő poétikájának a szépségeit, a természetben fölfedezzük keze nyomait! Mérei igazgató úr az Úristent tanítolla: az Ő szépségét, jóságát és az evangéliumok örök « irodalmát»! És ez a tanítás nem 50 évre szól... Ezt a nemes nevelő és tanító munkát tüntette ki a király Őfelsége 1911-ben a kir. igazgatói címmel, a Kormányzó Űr őfőméltósága pedig mostan a Signum laudisszal. Az ember... Jóságos tekintete van. Szeretek belenézni melegí szemébe: erő, meggyőződés, rendületlen hit, derűs lélek és szeretet sugárzik belőle! Úgy érzem, életének meghatározó jegye: a szeretet. Tudása, fegyelmezett gondolkodása, nyugodt, plasztikus előadása, szónoki készsége, társaival, barátaival diákjaival való érintkezése mind a szeretetből lett olyanná, aminőnek Méreiben szeretjük és tiszteljük. Ismeri az életet; és amire ő tanít, az a szeretethez vezet.i Megismeri az embert, és még senki sem hallotta, hogy valakiről rosszat mondott volna. Senki se ment el tőle, hogy Mérei szegényebb 10