Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

9 minden bajon segítő készséggel párosított kemény, lemondó, imádságos életét. Térérzéke a befelé való koncentrációra van irányítva, a kívülvalókal nem veti meg, csak óvakodik a sártól, a szennytől, nem akar élvezni a földön, ahol Istene, Krisztus annyit szenvedett, vérzett érette. Vele szemben Oros apátunkat gótikusnak kell mondanunk. A golika áttöri a falakat, óriási ablakai szín és fényözönt árasztanak be, ívei felfelé törnek, pompás kapui kifelé tárulnak, külseje kŐdíszben ragyog. Oros egyéniségében, óriási cselekvő erejében sok van a gótika dinamikájából. Harcias. Jár a szentföldön, hétszer megfordul Rómában. Hadakozik jogaiért, birtokaiért. Gazdasági tekintetben a birtokviszonyok írásbeli rendezésével, a birtokok, népek s kötelességeik összeírásával, az úrbéri szabadabb egyességekkel s a szabadabb jó gazdálkodást gátló közös birtokok elkülönítésével valósággal megelőzte korát. Gazdasági erejét, lelki lendületét, nagy előrelátását hirdeti az általa épített gótikába hajló gyönyörű székesegyeházunk, erődtemplomunk, mely a tatároknak is ellen tudott állani. E két nagy ember lelke áradjon ki az új emlékműből. Pannonhalmi Szent Mór irodalmi munkássága.

1 Szent Mórnak pécsi püspök korában 1065—70 közt írt müve, az első magyar irodalmi mű, Szent Zoerard, vagy szerzetesi nevén (András hitvalló és Szent Benedek vértanú remeték rövid kis életiratát tartalmazza. E legenda két kéziratát említik a bollandisták. Mindkettő Brüsszelben van, egyik az úgynevezett vörösvölgyi Szent Ágoston-rendi kolostor könyvtárában, a másik a Maastricht melletti corsendonki kolostorban van. Mindkettő teljesen egyezik egymással. Létezik azonban egy harmadik hártyakézirat a müncheni királyi udvari könyvtárban, egy XV. százabdól való 16.024 számú kódexben, ennek 30. fólióján. Legutóbb Dr. Vargha Daniján egyetemi tanár egy magyarországi kéziratot is felfedezett. Nyomtatásban legelőször Velencében 1498-ban, másodszor Krakkóban 1511-ben jelent meg. Többszöri kiadás mellett lengyel és magyar fordításban is megjelent. Magyarra Szabó Károly fordította. (Emlékiratok, 1865. 105-109. 1.) Szent Mór művét, mint maga említi, hallomás után írta meg, noha legendájának mindkét hősét személyesen is ismerte. Amit Zoerard, vag} szerzetesi nevén András hitvallóról írt, azt részint ez 1 A pannonhalmi főapátság története. Î. 411. köv. 1.