Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1933

43 Egész lelkünket, minden ambíciónkat belevittük a rovatvezetésbe és hogy jó munkát, cser készmunkát végeztünk, azt számtalan elismerés bizonyítja a fiúk részéről, leginkább pedig Koszterszitz J. dr. levele, aki, mikor megvált a Magyar Cserkész szerkesztésétől, így ír nekünk: «Búcsúzom a laptól. S szívből megköszö­nöm nektek azt a hűséges munkál, amellyel engem a lap szerkesztésében támogat­tatok. A rejtvényrovat elmélyült, és szebb, értékesebb lett, mini valaha. Szép munka volt... A jó Isfcen áldja meg lovábbi munkátokat! (Farkas J. rejtvényőrsv. jelentése alapján). Örsi élet és az őrsök munkája. Turul őrs. A csapat legősibb hagyományait fejezi /ki őrsünk neve. A sop­roni bencés cserkészcsapat régi neve: «Turul» volt 's mint ilyen a legidősebb az egész vármegyében és a III. kerületben. Szép, virágos remény bontogatja csa­ládunkban szárnyait: egészen fiatalon alakull őrs, új őrsvezetővel. Külön őrsi cél volt a madárvédelem. Érintkezést kerestünk a madártani intézet igazgatójával, Csörgey Titusszal, a hálás bencésdiákkal, örömmel fogadta tervünket és kész örömmel bocsátolt rendelkezésünkre odúkat és elelőket. Megtellek az odúk, lá­togatottak lettek az etetők, az őrs öröme teljes volt. Jövőre még nagyobb lelkesedéssel és búzgósággal igyekezünk megvaló­sítani őrsi célunkat. ' (A Tur ui örs v jelentése alapján). Vércse őrs. Üj őrsvezetővel, újonnan alakult család. Örsi célul a könyv­kötészetet tűzte ki az őrs. A fiúk ezzel megtanulnak egy olyan ügyességei, amely­nek nemcsak a cserkészetben, hanem az életben is hasznát vehetik. A szombati «könyvkötő órában bepillantást nyertek a könyvkötészet titkaiba Szerelettel és lélekke' kötték be a régi Magyar Cserkész évfolyamokat, iskolai könyveket, az Égi lantot. Összefűzik, egyszerű és szép külsővel ellátják. Kötelező volt minden­kinek egy könyvet fűzni, keménytáblával bekötni és márványpapírral beborítani. A próba sikerült, a fiúk megtanulták az alaspismereteket, a cserkészet pedig itt* is bebizonyította életnevelő erejét. ( A Vércse őrsv. jelentése alapján). Pacsirta őrs. Örsünk már két éve működik együtt és ezalatt összeforrtunk, igazi testvérek lettünk. Észnevettük, hogy mindegyikünkben nagy •hajlandóság van a vidám, jókedvű, állandóan derűs és folyton tréfálkozó cserkészéletre. Ez a nagy vidámság jellemezte idei munkálkodásunkat. Soha nem jelentett! munkatöbb­letet a fiúk számára a cserkészet, hanem épen ellenkezően felúdítés, jóleső szó­rakozás volt minden gyűlésünk. A rendes őrsi munkán, az I. o. próba elvégzésén kívül évvége felé nagy kedvvel foglalkoztunk gipszöntéssel és fafaragással. Örsi sarkunk feldíszítésére nagy kedvvel rajzolgattunk minta után levelezőlapokat. A csapat hagyományos farsangi gyűlését az őrsvezető rendezi és a műsor legnagyobb részét az őrs szolgáltatjja. Egész évi őrsi életünk visszhangzott a tavalyi táborélettől, de különösen ké­szülünk az idei táborra, ahol egy tábortűz a Pacsirta őrs requieinje lesz. Ez évben ugyanis az őrsvezető elbúcsúzik az őrstől Egy őrsvezetőnek nagyon jó barátai, pajtásai lehetnek az osztályban, akiktől fájó szívvel válik, de az őrs tagjaitól csak testtel, de nem lelkével búcsúzik, mert ezek nemcsak legjobb barátai, hanem ennél többek: testvérei voltak. Testvéreitől örökre csak egyvalami szokta az embert el­választani. Az utolsó tábortűz barátságos, meleg fényénél őrs és őrsvezető utoljára szorítja meg egymás kezét és búcsúzik az őrsvezető: Testvérek a viszontlátásra! (A Pacsirta őrsv. jelentése alapján.)

Next

/
Thumbnails
Contents