Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1931

Az intézet története. A soproni kat. gimnáziumot a Jézus-társaság vezetése alatt Draskovich György, győri püspök alapította 1636-ban, úgyhogy a város területén működő «Confraternitas S. Corporis Christi házát a hozzá tartozó telkekkel (a Fövényverem-téren levő Colleum) a Jézus-társaságnak adta egy kollégium és vele kapcsolatos gimnázium felállítása céljából. Az akkor túlnyomóan protestáns városi tanács ellenkezését 11. Ferdinánd király és Esterházy Miklós gróf nádor segítségével sikerült legyőzni; sőt a tanács tiltakozása ellenére még ugyancsak Draskovich püspök neki juttatta a mai Bécsi-utcában levő «Crucigeratus beneficiumot (egykor a .lohannita-lovagok tulajdonát) még mindig az akkori Sopron külvárosában. Hogy Draskovich a kollégium fönnmaradását biztosítsa, végrendeletileg 40.000 rajnai forintot hagyományozott neki. E nagylelkű alapítvány felhasználásával Lippay György esztergomi érsek 1661-ben nemesi konviktust szervez a kollégium mellé. 1674-ben iegy kir. Commissio visszaadta a katolikusoknak a régi templomaikat, s így jutottak a jezsuiták a Sz. Györgyről címzett templomhoz, melynek oldalán emelkedik a mai napig az intézeti épület. A jezsuita rend eltörlése (1773; után a városi plébánosok vezetése alatt részint volt jezsuiták, részint világi papok működtek, mint tanárok. 1777-ben a helytartótanács és a Sz. Domonkosrend közt egyezség jött létre, melynek értelmében a Rend helybeli konventje látta el tanerőkkel az intézetet, kik mellett azonban világi tanárok is működtek. 1802-ben II. Ferenc király visszaállítja ,a Sz. Benedek-rendet, s még ugyanezen évben a Rend tagjai veszik át az intézet vezetését. így tehát Rendünk az idei iskolai évvel 130-i k évét zárta le soproni működésének. A jezsuiták idejében a Ratio Studiorum-nak megfelelően a gimnáziumnak öt évfolyama volt. Ugyancsak öt évfolyamú volt az intézet az átmeneti korban, amikor már az 1777-ben életbelépett «Ratio Educationis alapján szervezték át a középfokú iskolákat. Alighogy a bencések átvették az intézetet, életbelépett a «Ratio Educationis átdolgozott kiadása. (1806). Ez hat osztályúvá fejlesztette a gimnáziumot, s így maradt 1850-ig, midőn Sopron az abszolút uralom alatt a dunántúli kerület katonai és polgári hatóságának székhelyévé lesz, s az intézet az Entwurf der Organisation der Gymnasien u. Realschulen in Österreich alapján 8 osztályú, német tannyelvű gimnáziummá alakul át az érettségi vizsgálat jogával. 1861-ben ismét magyar lesz a tannyelv, mint főgimnázium is megmarad. Az 1924. évi középiskolai reform szintén meghagyta klasszikus gimnáziumi jellegét.