Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1931

23 léseknek: mnden őrs külön szerepel: felolvasás, zene, szavalatok, ének. egyszóval a karácsonyi hangulatkeresés. A ragyogó fa alatt a parancsnok szól a fiúkhoz, csupa lélekzetvisszafojtás, szemvillanás, szívdobogás. A karácsony... A jótettek ideje, az önfeledt szeretet adakozó ünnepe, mikor mindenki kap valamit és mégis boldogabb, aki adhat, mint aki kap. Szegényebb testvéreinket felruházzuk, többet a szükségesekkel ellátunk és a fát elvisszük egy sokgyermekes, szegén}' családhoz. Febr. 15-én a parancsnok névnapját ülték meg családi körben és mindnyájan szentségekhez járultak. Feb. 28-án a csapat alapítási évfordulóját szent misével és ünnepi összejövetellel tettük emlékezetessé fiaink számára, ahol a parancsnok a hála és a szeretet hangján emlékezett meg azokról, akik a csapatot támogatták és naggyá tették, elsősorban Horváth Detredr. csapatalapító parancsnokról, akit táviratban üdvözöltünk. A húsvéti szünidőben két őrsvezetőnk résztvett a Hárshegyi cserkészparkban rendezett X. országos őrsvezetői táborban. Május 8-án az intézet fenntartó kegyura, Kelemen Kriosztom jött el otthonunkba Sziklai Jenő igazgató kíséretében és több mint egy órát töltött fiaink vidám és énekes körében. A megemlékezés lapjaira kívánkoznak azok a sorok, melyeket a magyar bencés Rend feje, szeretett Atyánk írt csapatnaplónkba. «Egy bölcs ember mondotta: az állat elégülten legeli a tavaszi rél illatos füvét, de soh'sem néz föl az égre, honnan a harmatcsepp, honnan a napsugár jön, honnan a megdermedt rét megtermékenyül. Csak az ember ismeri fel az okot s az okok során a Végső okot. Csak az ember néz fel az égre. S «aki fölnéz, soh'sem csügged el.» Ezért, hogy sohasem csügged el, mert égre néz: tartom én új embertípusnak, az új világkovászának a Cserkészt. Fiúk, fel a fejjel! A megkezdett uton előre!» Jún. 2.-án a tekintélytisztelet, a hála és szeretet gondolatával ünnepeltük Sziklai Jenő igazgatót, szervezőtestületi elnököt, aki viszont fehér márványfeszületet ajándékozott otthonunknak. Cserkészetünk nem tévesztette szem elől soha a liliomos gondolatot. Nemcsak a ruhán, de a szívben is igyekeztünk kitűzni és ha kitüztük, ápolni. Ezt szolgálták a havi közös szentáldozások és az a tény, hogy a bencés cserkészek résztvettek a feltámadt Üdvözítő nagyszombati diadalmenetén, és ott voltak teljes díszben az úrnapi eucharisztikus körmeneten. Húsvéttól kezdve minden időnket a tábor gondolata foglalta le. Készülődünk vágyaink és álmaink helyére, a táborba: Dénesfára, gróf Cziráky József cserkész nagy tanácstag birtokára.