Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1929

12 6. fejezet a külföldiek fogadásáról és a vendégjövevények gyámolítáisáról. «A beköltöző vendégek annyira hasznosak, hogy a királyi méltóság körül a hatodik helyre méltónak tarthatók. «A római birodalom hogyan gyarapodott és a római királyok miként lettek fennköltek és híresek, ha nem úgy, hogy sok nemes és bölcs ember gyűlt köréjük a különféle országokból? Róma bizony mindmáig csak kis városka volna, ha Aeneas ivadékai nem tették volna szabaddá. «Amint u. i. a vendégek különféle országból jönnek, úgy különféle nyelvek, szokások, különféle tudás és fegyverek ismeretét hozzák magukkal. Mindezek emelik a királyi udvar fényét és megfélemlítik a büszkélkedő külső népeket. «Mert gyenge és romlandó az egynyelvű és magába zárkózó ország. «Azért parancsolom, Fiam, hogy jóakarattal gyámolítsd és tisztességben tartsd őket, hogy szivesebben éljenek nálad, mint másutt laknának. Ha ugyanis te lerombolni törekednél azt, amit én építettem, vagy szétszórni, amit összegyűjtöttem, kétség nélkül igen nagy kárt vallana királyságod. Hogy ez meg ne történjék, naprói-napra erősítsd királyságodat, hogy koronádat mindenki erősnek tartsa. 7. fejezet a tanács fontosságáról. «A királyok itélőszékein a tanács igényli a hetedik helyet. A királyokat u. i. a tanács avatja, az országokat az kormányozza, a hazát az védi, békét az köt, győzelmet az nyer, leveri az ellenséget, barátokat szerez, városokat épít és az ellenség várait az rombolja le. «Minthogy a tanácsnak ekkora haszna van, nem szabad eszeveszett, dölyfös és középszerű emberektől kérni azt, úgy vélem, hanem az idősebb, jobb, előkelőbb és tiszteletre méltó főemberektől kell bölcsen kérni. «Azért, Fiam, a fiatal és kevésbé bölcs emberekkel ne tanácskozz, ne kérj tőlük tanácsot, hanem az öregektől, akikhez koruk és bölcseségük folytán is illik ez a működés. Mert a királyok elhatározásainak a bölcsek szivében kell