Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1928

24 tottak tagjaiknak, s e tudománykedvelő szellem hivta életre a salzburgi bencés egyetemet, melynek kiépítésén épen most fáradoznak a délnémet és az osztrák bencések. Ez a kor építette a hatalmas méretű kolostorokat Melkben, Admontban, Kremsmünsterben, mely még ma is dicsekedhetik ez időből származó híres csillagászati intézetével. A XVIII. század egyik legfényesebb korszaka volt a bencés intézménynek De e fellendülés nem tarthatott sokáig, mert a „felvilágosodás" forradalmi szelleme a kolostorok ellen is gyilkos hadjáratot indított, ami végre is a szerzetesség szétzüllesztésére vezetett. A támadás az irodalomban kezdődött, s a közhangulat előkészítése után itt is, ott is hatalmi erőszak zárta be a kolostorok kapuit. Franciaországban a nagy forradalom egy csapásra véget vetett minden szerzetes életnek, a Habsburgok országaiban II. József császár, Németországban egyúttal Napoleon oszlatta fel őket. Napoleon, illetve a Bonaparték mindazon országokban megszüntették a szerzetes intézményt, amelyekre kiterjeszthették fennhatóságukat, vagy legalább erőszakos befolyásukat. így enyésztek el a bencés kolostorok is Spanyolországban, Belgiumban és részben Itáliában, míg a lengyeleknél az ország feldarabolása vetett véget a szerzetes életnek. így a XIX. század eleje alig 1—2 kolostort talált életben és VII. Pius bencés pápa a szerzetességnek majdnem teljes pusztulását volt kénytelen szemlélni. Azét a szerzetességét, mely 13 századon át oly sok és nagy szolgálatot tett az egyháznak és az egész művelt világnak. 6. A bencés rend újjászületése. Az újraéledés első mozzanata Magyarországon játszódott le, ahol Ferenc király 1802. március 12-én kelt oklevelével visszaállította a Rendet, melynek még meglevő tagjai ugyanazon év április 25 én vonultak be Pannonhalmára. Magyarországot Ausztria követte, s Ferenc császár visszavonta azon rendeleteit is, amelyekkel II. József az el nem törölt néhány kolostor — pl. Kremsmünster — mozgási szabadságát korlátozta. A visszaállító oklevél bizonyos kötelezettségeket rótt a kolostorokra, nevezetesen ekkor alakultak át a magyar, részben az osztrák bencések is tanítórenddé. Bajorországban 1830-ban nyitották meg az első apátságot Mettenben, s a restaurációva.1 vállalt kötelezettség itt is a tanításra és a lelkipásztorkodásra vonatkozott.