Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1927

9 Angolországban a magna charta pontjain tanácskoznak, Sopronban a Johannita-lovagrend számára felépítik a Szent János-templomot, mely Mátyás király idejében nyerte mostani alakját híres hálóboltozatával együtt. Ugyancsak csúcsíves stílusban épül a Szent Mihály plébániának első, román stílusú temploma helyett a zömöktornyú Szent Mihály-templom, míg a mellette lévő Szent Jakab-temetői kápolna átmeneti stílust mutat. A Szentlélek-templomnak csúcsíves eredetiségében fennmaradt tornya arra utal, hogy maga a templom is készen volt már a XIV. század végén. Ezen időben telepszik le a lakosság a mai belváros területére. itt emelkedik a ferencrendiek (ma bencések) temploma kecses tornyával és a Szent György-templom a francia iskola Ízlésében. A XIV. és XV. századbeli utánépítések és kiegészítések szintén csúcsíves stílusban történtek. (L. dr. Mihályi Ernő bencés főiskolai tanárnak : A középkor műemlékei Sopronban című alapos tanulmányát (Bencésgimn. Értesítő, 1913—14). A helyszíni szemlét megelőzi az intézeti modellek bemutatása.) III. Az Oligarchikus rend fénykorában hazánk inkább észak és délfelé tartott fenn kapcsolatokat. A nyugati végeken tehát alig volt nagyobb esemény. Csak Zsigmond idejében kezdődik újra Nyugattal a régi kapcsolat, amely valósággá varázsolta a régi szomorú emlékeket. Városunk mint zálog egyszer a római-német császár birtoka lesz. (1441—1463.) Albert felesége : Erzsébet Sopront egész vidékével együtt III. Frigyes római-német császárnak adja. Mátyás király is kénytelen több várat zálogba adni a sopronvidékiek közül, csakhogy a szentkoronát kiválthassa. (Egyes várak és a hozzájuk kapcsolt uradalmak csak a XVII. században kerülnek vissza hazánkhoz.) A banderiális rendszer és a lovagvilág sem mult el Sopron felett nyom nélkül. A lovagtornákról tanúskodik a világháború utáni összeomlásig a bencés templomban őrzött — bakkecskét ábrázoló — sisakdísz, amely egy, XV. századból való temetési paízsra van rászegezve. Hazánk ezen páratlan heraldikai emléke, mely az 1900-i párizsi nemzetközi kiállítás magyartörténeti csoportjában általános feltűnést keltett, ma a pannonhalmi múzeumban van. Azt a rokonszenvet, melynél fogva Nagy Lajos két országos vásártartást adományozott Sopronnak, átvette Zsigmond is, aki az árumegállítás jogának engedélyezésével igyekezett emelni a városi polgárság jólétét és biztosítani hűségét, midőn már a főurakra kevésbbé számíthatott.