Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1927

14 ban nem akart időt fecsérelni. Terveinek megvalósításában sem meg­alkuvást, sem nehézséget nem ismert el. A maradi Sopron vármegye csak most jutott annak tudatára, hogy kiváltságai veszélyben forog­nak. A magyar nyelv értékét is csak most kezdte fölfogni a nemzet. Amidőn II. József több szerzetesrendet eltöröl, a franciskánus zárdák közül soproni házukat vármegyei pénz- és levéltárnak, művészi templomukat pedig katonai raktárnak foglalják le. Mikor azonban I. Ferenc király 1802-ben visszaállította a bencés rendet, a francis­kánusok épületeit a jezsuiták egykori gimnáziumával együtt a ben­cések veszik birtokukba. Azóta az evang. liceum mellett a bencés gimnázium képviseli a felekezeti oktatást Sopronban. (Az orsolyiták és az Isteni Megváltó Leányainak iskolái későbbi eredetűek). A barokizlés még mindig tart, mert a korszellem, amely azt szülte, még nem változott meg. A Domonkosok gazdagdiszítésü temploma és számos belvárosi ház tanúskodik erről. Mihályi 18 barokházat részletesen elemez említett munkájában. A festészetben Dorfmeister (t 1797) örökíti meg ezen kor felfogását egyházi és világias tárgyű képeiveil. (Bencés- és Szentlélek-templom oltárképei a kath. Árvaház oltárképe, a bencés székház lépcsőházának, a régi városház tanácstermének és más házaknak, [Zichy-Meskó-palotának] a mennyezet-freskói, a Szentlélek-, bencés, és ev. templomok stb. kifestése). Altomonte már kisebb munkabírású festő volt (Dóm oltárképe). [L. Dr. Mihályi Ernő : Dorfmeister és a bárok képírás Sopronban c. költőien szép tanulmányát (Bencés gimnázium Érte­sítője 1915/16)]. VIII. A reformkor. A francia forradalom nem vetett nagy hullámokat Sopronban. A Napoleon-ellenes küzdelemben azonban nagyon megérezte, hogy a nemesi inszurgens hadak gyülekező helyévé lett és hogy vezérük : József nádor, később Károly főherceg itt rendezték be hadiszál­lásukat. Súlyosbította a drágaságot az is, hogy midőn Jenő nápolyi alkirály olaszországi hadaival átvonult a megye területén, egy francia hadosztály hosszabb ideig tartotta megszállva Sopront. Ezen jelenségek nem szolgálhatták a forradalmi eszmék megkedveltetését városunkban­A nemzeti áramlat Sopronban nem volt nagyon erős, a refor­moktól meg egyenesen idegenkedett a város. Igaz ugyan, hogy a megyegyűléseken Felsőbüki Nagy Pál megtörte a jeget, utána meg Széchenyi Istuán, a megye egyik nagybirtokosa, gyakorolt hatást a megyei és városi közéletre, mégsem lehetett reménye, a legnagyobb

Next

/
Thumbnails
Contents