Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1920

Dr. Török Vercmund 1867—1921. Iskolánkat a lefolyt tanévben mélyen megrázó gyászeset s nyomában súlyos, nagy veszteség érte. Tanári testületünknek egy régi, de nemes hajtását törte le a senkit nem kímélő haiál. El­ragadott körünkből egy Jézus szíve szerinti papot, elragadta Sz. Benedek Európát átalakító rendjének egy harmincöt éven át ren­díthetetlen hűségű szerzetes-f ár, a tanügy egyik lelkes baráiját, a lánglelkű tanárt, karunk egyik legérdemesebb tagját, társas életünk egyik édes örömét. Szemeit örök álomra lehúnyí tanártársunk 1867. december 22- én született Szentgotthárdon. Középiskolai tanulmányait a Sz. Benedek­rend kőszegi és soproni gimnáziumaiban, majd Pannonhalmán végezte. Ugyanitt elvégezvén főiskolai tanulmányait 1893. július 6-án áldozópappá szenteltetvén egy évig Pápán majd huszonhét évig Sopronban tani ott, hol az utóbbi nyolc éven át a szentorsolyarendi kath. leánygimnázium igazgatója is volt. Jellemezte a megnyerő egyszerűség, feltétlen lelkiismeretesség, finom tapintat, erős magyar- és mély vallásos érzés. Igazi minta­képe volt a szaktárgyait nagyon szerető, önmagát állandóan képező, hazáját és a természetet rajongásig szerető tanárnak, kinek elő­adásaiból ezen kettős szeretet annyi melegséggel és oly mély meg­győződéssel áthatott annyi bensőséggel folyt, mely kedves, lebilin­cselő egyénisége számára tanítványai részéről benső bizalmat és ragaszkodó szeretetet biztosított. Ez volt ő, ki sorainkból kidőlt. Életében őszintén szerettük, halálában mélyen gyászoljuk. Az- érzés, mellyel sírjánál állottunk, nem a kétségbeesés, hanem a törhetetlen remény, mert biztosan tudjuk, hogy a tűz, mely lelkében lobogott, nem aludt ki egészen, hanem tovább ég tanítványai szívében, kiket megtanított a szép­nek és jónak szeretetére s ezzel azon legszebb emléket állította önmagának, melyet egy tanár földi pályája végeztével maga után hagyhat. Isten veled jó bátyánk! kiáltjuk búcsúztatóul mi, tanártársai; Isten veled jó Atyánk! kiáltják búcsúztatóul szerető tanítványai. A boldog viszontlátás édes reményében gyászoló szívünk mélyén arra kérjük az irgatmas Istent: adjon lelkének örök békességet.

Next

/
Thumbnails
Contents