Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1916

4 keserűség a másikat kergette lelkében s az elmúlt 17 év egy meddő munkának szomorú sikertelenségét tárja elénk. De midőn megtalálta saját szívét, akaratát, ugyanakkor megtalálta a magyar nemzet szeretetét is. Szomorú, fájdalmas napok voltak azok, mikor a nemzet jogaiért harcolt, mikor függetlenségéért kellett harcolnia! S bár idegen fegyverrel sikerült Világosnál vérbefojtania a magyar nemzet erejét, bár az aradi golgota keresztfáira akarta szegezni a magyarság szabadságát, a keresztfa törzsökéből újra kifakadt a szabadság és függetlenség virága, kioltani a magyarságból veleszületett érzetét a szabadság és függetlenség iránt, nem lehetett A történeti mult, a jog, a törvény a nemzetnek adott igazat s mert igazságszerető, méltányos uralkodó volt, megértette azok szavát, kik az igazság meggyőző erejével appelláltak igazság érzetéhez s szerető atyai szívének jóságához. Igaz, hogy a sikertelen külső események — Solferino, Königrätz — és jóságos Erzsébet királynénknak a magyarokat szerető és megértő szíve is nagy szerepet játszottak, mégis Deák Ferencnek »a nemzet lelkiismereté »-nek >Húsvéti cikke« hozta meg a király és a nemzet közti békét s 1867. koronázó ünnep az alkotmányos királyok sorába iktatta az eddig nemzetünkre nézve csak kalapos királyt. S e megható, lélekemelő örömnaptól kezdve a király és a nemzet között viribus unitis folyt a munka s mindig szép siker volt az eredménye. S mint Széchenyi mondotta, hogy életünk másik felében azokat a hibákat szoktuk jóvá tenni, amiket első felében elkövettünk, Ferenc József is arra igyekezett ezentúl, hogy ama végzetes hibákat, amiket nevében elkövettek, életének második felében jóvá tegye. A kiegyezés után alkotmányos életünk a törvényesség útjára lépett, odavitte maga a koronás király, mert érezte, hogy ezt követeli tőle Szent István koronája. Ismét összehívta az országgyűlést, megesküdött az alkotmányra. Még 1867-ben szentesítette a király a kiegyezési törvényeket s a parlamentáris kormányzással, új és boldog korszak kezdődött hazánkban. Kulturális, ipari és kereskedelmi, valamint gazdasági téren ujjá született a nemzet. Behozták az általános védkötelezettséget, újra szervezték a hadsereget, felállították a honvédséget, amelyben egy csomó 48-as honvédtisztet alkalmaztak. »Magyarország mai államformájának ő a megteremtője. A dualizmusban új alaptörvényt teremtett s h&»erre nem épült fel máig az egységes magyar nemzeti állam, annak nem ő az oka. Magyar államférfiak játszották Penelope szerepét: amit az egyik politikus a nemzeti föllendülés egy fényes