Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1915

34 Az erőforrásra is rámutat, az isteni erényekre s a vérnélküli áldozatra s az evangéliumokra, melyek csak a pápás egyházban vannak meg a maguk eredeti tisztaságában. Az egyház diadalmas, szent, isteni életének fennkölt magasztalása e kép. Szerkezeti egységet azonban csak az egyházra vonatkozó szimbolumok ügyes csoportosítása ad a képnek s egymásba olvadó, lágyan, melegen szétömlő, csodásan gyengéd szinei. A felhők rózsakoszoruja, az Egyházat szimbolizáló női alak bőven árnyékolt redős ruházata, az angyalok leheletszerű, párás testalkata, finom leple egészen összeolvad a képet elöntő világos kék és rózsaszín hangulattal, tónussal. Perspektívája, távlata nem mélyebb, mint ahogy az egyház allegóriájának ülő alakja s környezete megkívánja. A kép kerete gyengéden omló füzérdísz, architektónikus, építészeti jellegű volutás gyámkő virágcsokorral, kagylóval s a négy sarkalatos erény szimbólumait tartó angyalkák. Csupa élet, jókedv, egészség, dundi kövérség valamennyi. Egyik mérleget, másik tükröt, harmadik álarcot, negyedik zárt tart a kezében. (Igazság, okosság, lelki erősség, mértékletesség.) Jelentésével még jobban kiegészíti a föntebbi kép hatásának teljességét. A főhajó első szakaszának boltozatát az Annuntiatio bájos jelenete tölti ki. A kárpit széjjelnyilik s elénk tárul az égi jelenés: angelus domini annuntiavit Mariae. Máriának egyszerű szobája az, ahol az üdvözlet elhangzik, ólomkarikás ablakkal, melyen át a derült azúrkék ég mosolyog be. A kép jobb oldalán Fra Angelicora emlékeztető, szűzies szeméremmel, kislányos kedvességgel, hatalmas leomló szőnyegen, ódon karszék előtt, imazsámolyán térdelve fogadja az üdvözletet Mária. Szemei lesütvék, karja mellén keresztbe téve, ajka alázatosan rebegi: „íme az Úr szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint." Szűz Mária előtt kiterjesztett szárnyakkal ködfelhőből száll elő a fényes Gábor arkangyal, kezében a szűziesség lilioma. A két főalak felett lebeg tüzes fénytől övezve a Szentlélek galambja, kinek erejéből öltött testet a Fiuisten. A szoba hátterét betöltő halványpiros felhőből szőke angyalfejek mosolyognak, jobbról két angyal hatalmas kőtáblát tart e bevésett szavakkal : et verbum caro factum est. Balról egy angyal kandeláberral kezében űzi az ördögöt s zuhanva bukik alá a gonoszság fejedelme, magával rántva a halált jelző csontvázat, mert immár testet öltött az, ki széttiporja a kigyó fejét, melynek szájából kihull a bűnbeesés almája. A fullánkját öltögető kigyót marcona férfi ragadja magával. Feljebb egy másik angyal harsonával hirdeti a földi halandóknak a nagy eseményt, a világ világosságának hajnalhasadását. A kép kompozíciója művészi. Középen van az angyal, jobb oldalon a Szent Szűz, balról a megtestesülés hatásának ábrázolása, köröskörül a szolgálattevő angyalkák. A jellemzés nagyon sikerült. A boldogságos Szűz alakjában Dorfmeister igazi szűzies bájt, mély alázatot, áhítatot testesít meg. Az angyalok alakja^ is előkelő, kecses hajlású, arcuk mennyei vidámságban ragyog. A gonosz szellemet erősebb barnás vörös színnel emeli ki. Egyébként