Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1915

26 szirmok s kíváncsi angyalfejek bugdácsuló tömege. Az angyalkák lepkeszárnyak könnyedségével hullámzanak s szinte magasba emelik a Szent Szüzet, kit a Szentháromság már vár: Veni, coronaberis, sponsa mea ! Jöjj, én jegyesem, megkoronázlak! A magasra emelkedő képen háromszögben vannak csoportosítva a főbb alakok. A csúcson sz. Mária lebegő alakja foglal helyet, az alapot pedig az apostoloknak az üres szarkófág mellett csoportosuló alakjai képezik. Szűz Máriának alakja, lendülete, tartása valósággal királynői. Tiszta, szeplőtelen angyalarcok mosolya, angyalszárnyak finom libbenése, a sírból lopott liliomok, rózsák illata udvarolja körül a fölséges asszonyt, az egek királyné asszonyát. Az őszbeborúit sz. Péter az öreg emberek szelid nyugalmával vizsgálja az üres sírt, emeli a gyolcslepelt, a kép két sarkán két szinte óriás apostol helyezkedik el kitárt karokkal, megcsukló térddel, köztük egyik fejét fogva borul az irásra. Ami a színeket illeti, nagy meglepetéssel szolgál itt Dorfmeister. Egymásba olvadó színeivel s — néhány élesen megrajzolt alakját nem számítva — homályba vesző körvonalaival az impresszionizmus hajnalát jelzi. De még nem a szabad levegőt s a természetes fényt festette, hanem csak a?t a mennyből szürenkedő világosságot. De ez a mesterséges megvilágítás azután meglepően lop a képbe a közönséges fölé emelkedő vallásos, égj hangulatot. Az impresszionizmus első fecskéje gyanánt hozom fel azt a kis jellemző apróságot, hogy a kép jobb sarkában megcsukló testtartában álló apostol orra vörösben ég. Ez is a mennyei fény okozta erős megvilágításban leli magyarázatát Az oltárképnek hasonló művészettel kidolgozott vázlata Teicher Károlynál. lelkes műgyűjtőnél, van. Felírása Stephanus Dorfmeister pinxít 1780. A főoltáron az a jelzés olvasható: J. Rath restauiirt 1857. A mellékoltárok fölépítése sokkal egyszerűbb, mint a főoltáré. Egy-egy négyszögű pilléren és oszlopon emelkedik a fogas díszü s félköríves oromzatú párkány. Ez alatt a donátorok cimere látható. Az oromzat fölött a szokásos, de finom kidolgozású angyal szobrok és felhőzet között sugárözönben ragyog Mária monogrammja. Az evangeliumi oldal oltárképének tárgya a Szent Szűz, mint Isten anyja. Jobb térdén áll a kis Jézus. Gyönyörűen megrajzolt nyúlánk gyermektest. Jobb kezében diadalmas zászló lobog. Fölöttük a Szentlélek galambja lebeg. Puha testű, hajlékony körvonalú, jó rajzú angyalkák játszák körül a jelenetet. Egyik rózsával telt kosarat tart, másik kormánypálcát; a harmadik kedves ijedtséggel menekül tova az almába harapó kigyó elől, mely a Szent Szűz lába alatti földtekén kúszik. A kép egységét nrntha megbontaná a két főalaknak ellentétes irányba néző tekintete. Dorfmeister festőegyéniségének gazdagságára jellemző, hogy majdnem minden képén valami új problémával foglalkozik. Részletekben meg-megismétli magát, de a hangsúlyt egyik képén a színekre, a másikon a szerkezetre rakja fel, harmadikon a belső, a lélek hü rajzát adja stb. Ez a képe a gyermeki test- és ruhafestésnek a bravúrja. Szűz Máriának messze lelógó