Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1915

24 indulatok vagy mennyei érzések, átszelleműlések drámai kitöréseivel igyekszik megindítani, magával ragadni, a másik meg mélységes komolyságával, miszticizmusával, égbetörő ideálizmusával lop hangulatot a szivekbe. Mindegyik más problémák megoldásával, más utakon igyekszik vallásos tartalmat önteni kőbe, fába, vászonra stb. Mindakettő hat, mindakettő gondolkodóba ejt és fölemel, a győzelmi pálma melyiké ? Az érzelmes poézis és az égbetörő idealizmus versenyéből mindketten győztesen kerülnek ki: a gótika sohasem fogja elveszteni hatását, a szép, a derűs, poétikus bárok pedig napról napra több barátot nyer, együtt pedig szépen kiegészítik egymást. Nem szabad tehát ezt a szép és bensőséges templomi miliőt megfosztani mütörténeti érdekességétől, művészi szépségétől. A gótika és bárok frigy felbonthatatlanságának őszinte meggyőződésével fogunk e templom elemzésébe. A templom a hazai gótikának kiváló alkotása.*) Bárok díszét a XVI11. század nyolcvanas éveiben nyerte A főoltár monumentalitásában megkapó, arányaiban nemes, lendületében semmit sem túlzó kerete Dorfmeister oltárképének. Magas alapépítményét, mely az oltárasztal számára öblöt alkot, közepén vízszintes párkány szeli át, fönn párkány koronázza, a fény és árnyékhatás kedvéért sarkok és kiugrások törik meg s finom keretek osztják arányos részekre. A keretekből mesteri kidolgozású akantuszok lógnak le. vagy lángnyelvekhez hasonlóan csapódnak föl. Az alapépítményről négy oszlop emelkedik föl, az oszlopokon eleven profilú gerendázat s párkány nyugszik, a párkány fölött azután finom hajlású baldachin borul a főoltárrat. Ez az a keret, amelybe mélységesen gazdag, ihletett vallásos tartalmat öntöt a bárok művészet. A főoltáron a szentségház az uralkodó, ajtajára az emmauszi jelenet van kifaragva, mellette két imádkozó angyal térdel. A szentségházról három részben csapnak fel az akantuslevelek kacér csavarodásban. Az oltár 12 gyertyatartója a barok-rokokó fafaragás finomabb alkotásai közé tartozik. A két-két oszlop közét két nagy, bárok hajlású angyal tölti ki, kik az oltárkép jelenetére, a Boldogságos Szűz Mária mennybe való felvételére mutatnak. A két-két oszlopot két-két váza fogja közre ; dombormüveik Gábor főangyal küldetését, Szűz Máriánál való megjelenését, a kis Jézus születését s a templomba való bemutatását ábrázolják. Fölöttük kedves angyalok lebegnek s kezükben koszorút tartanak. Az oszlopok közében az angyalok feje fölött is virágfüzérek lógnak. A baldachin alatt felhő és angyaltömeg között történik az oltárkép jelenetének befejezése, Szűz Máriának fogadtatása a mennyben. Az Atya a földgömbbel s a kormánypálcával, a Fiu a megváltás jelével, a kereszttel s a Szentlélek lebegő galamb képében vidám angyalsereg rózsakoszorús tömege között fogadja a Szent Szüzet, akinek mennybe való felvételét ábrázolja az oltárkép Gyönyörű gondolati egység, mély eszmei tartalom, eleven, mozgalmas alakítás, ünnepies fény, pompa ömlik el a főoltáron. Fokozza ezt a szentély kifestése. A *) L. A középkor műemlékei Sopronban, 27—40 1.