Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1915

21 meg halványkékben játszó párában, szétfoszló felhők koszorújában anyalok kara röpköd mesteri rövidülésekkel. Egyiket pajzán öröme, másikat imádó áhítata s három angyalfejet szemük tekintete fűz a képhez. A bárok szellem erősen a lélekbe ásta gyökereit, a psziché mélyéből táplálkozott Innen az a fokozott lelki hangulat, mely képünkön uralkodik. Krisztus feje töviskoronás, arca mégis megdicsőült szelid fájdalommal, égi nyugalommal tekint le a kereszt lábánál térdeplő sz. Ferencre. Szent Ferenc teste szinte felolvad a szeretet izzó tüzében, arca átszellemülten tekint föl Gyönyörű két arcél, két bensőséges szempárnak egymásra tekintése, két szerető léleknek egymásba ömlése. Fölöttük kitárt karral lebeg egy angyal, mintegy összefoglalja ezt a főjelenetet. A drámai cselekmény a krizis pillana7. A soproni egykori városház tanácsterme. tában áll előttünk. Azt a pillanatot rögziti meg Dorfmeister, mikor az érzések tetőpontjukat érték el. Elmondhatjuk e képről, amit Taine általában mond a képzőművészetről, röptében ragadja meg egy jelenet legjellemzőbb, leglényegesebb vonásait. A genre-jelenetek szépen simulnak a főcselekményhez, megmagyarázzák, kiegészítik. Sőt valóságos fokozást visznek a képbe. A lépcső alján levő alakok erősek, húsból és vérből valók, ruhájuk élénk színezésű, a magasabban állók szinte légiesen áttetszők, finomak. A kettős csoportosítás a kereszt jobbján és balján megnyugtató szimmetrikus beosztást ad a képnek. Nagyszerű a távlati megoldás. A lépcsőház szük, a kupola lapos.