Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1914
25 öltve. A dekorativ kiképzésre s hatásra való törekvés oly nagy és általános, hogy a túltengéstől csak az olasz mesterek hagyományos müizlése mentette meg. A díszítés pedig oly szép, olyan sokoldalú, olyan műérzékkel megáldott, hogy ornamentikája örök értékével az összes stílusokkal felveheti a versenyt. Valamint ez a sajátságos építészet, ugy ornamentikája s egész dekorációja is antik mintákból sarjadt ki, de mindjárt kezdetben nagy önállóságot mutat az utánzásban, a továbbfejlesztésben s újjáalakításban. Az antik adja meg a szerencsés teremtő erőnek a lökést, az esztétikai törvényt, a finom ízlést, de nem szolgáltat kész mintákat. A gótikus díszítés motívumai, formái az építeszetbői fakadnak, legtöbb esetben megismétli kicsiben a nagy építészeti vonalakat, formákat. Ez a szigorú levezetés, a díszítésnek szigorú alkalmazkodása az általános stílustörvényekhez egyrészt kiválósága a gótikus ornamentációnak, másrészt azonban korlátja is. A renaissance díszítési mód, ami az esztétikai, művészi kezelést illeti, szintén szigorú stílustörvényekhez tartja magát, de ritmikus hullámzást, vidám fantáziát, szabad menetet, lendületet tükröztet vissza a gótikus formanyelv . matematikai megkötöttségével, merevségével szemben. Épen azért, mig a gótikus művészben tudás volt, ~ addig a renaissance művésznek szaba- WÈÊjJm don tervező, rajzoló. j^^^^^^^Smgnf S^IBHI alkotó kezében sok- I kai több ügyesség- fetegg gp—" : nek, leleményességnek, egyéni ízlésnek kellett lenni. A körző pontos kimérésével ezen a téren keveset, semmit sem lehetett elérni. A díszítő motívumokban a renaissance egészen elüt az építészeti formáktól, akárcsak a klasszikus stílusok, vagy a román stílus. SJmeg kell még jegyezni, hogy a dí- 16. Sziesz-ház. (Várkerület 20.)
