Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1914
12 6. Lunkányi-ház. (Orsolyatér 4.) Ami a belsőséget illeti, a termek boltozása a középkorban egyszerű volt. Az egymáshoz közel elhelyezett gerendákat kipallózták s vagy festett, vagy faragott dísszel látták el. A renaissance hamarosan visszatért az antik kazettákhoz s először egyszerű négyszöges formában, később a legfestőibb változatban alkalmazta. Az isztétikai törvény természetszerűleg követeli, hogy a teherhordó váz, gerinc hangsúlyozva legyen s a közök finom dísszel árulják el építészeti jelentéktelenségüket. Majd kék, fehér, arany, sőt később melegebb színekkel pl. vörössel növelték a kazetták hatását. — Használták a boltozást is s ilyenkor a mezőket virágok, rozetták, stukkó dísz közé helyezett festményekkel vagy csak stukkó dísszel töltötték ki. A boltozat és faldíszítésben a legkedvezőbb hatást a stukkó érte el. Már a rómaiak is alkalmazták s, mióta márványporral vagy kovaporral keverve tartósabbá tették, kiváló szolgálatot tett a dekoratív cél elérésében. A boltozatot díszessé tette, tagozással, kereteléssel könnyedséget adott neki, változatos formáival a festményt is pótolta, sőt a versenyt is felvette vele, könnyű átmenetet teremtett a domborművekbe s minden elgondolható díszítési motívumot az idealizálás, realizálás minden fokában, színesen, aranyban, vagy fehérben elővarázsolhatott. A dominikánusok soproni házának ebédlője, a jezsuiták ebédlője, ma a kanonokok faháza a káptalanban, egy tekintetre meggyőznek bárkit is szavaink igazságáról.*) Ezen általánosságok mellett azonban minden ház mutat még valami egyénit, sajátosat, ezeket a házak tárgyalásánál látjuk. *) P. Kuhn : Geschichte der Baukunst.