Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1914

Bevezető szavak. „Jól esik a jelen élet-halál tusái között a kultúráról, a szépről, az igazról és a művészetről beszélni". Andrássy Gyula gróf. Sorozatos munkám második részét nyújtom elsősorban tanítványaimnak, másodsorban Sopron város közönségének. Egy pillantást vetünk Sopronnak, ennek a nyugatmagyarországi kultúrvárosnak építészettörténetére s kutatjuk, mennyivel vett részt a művészetek ápolásában abban a korban, mikor a sziveket és elméket, karokat és kardokat harcba állította a vallási meggyőződés s a politikai hitvallás. A reformatio és antireformatio, a nemzeti telkelések és az udvarhoz való ragaszkodás, a kuruc-Iabancvilág véres harcai szembeállították polgárait egymással ; ütközőponton állott Sopron a nagy küzdelmekben, de amint a küzdelem elült, kultúrmunkához fogtak s ezen kultúrmunkának eredményeképen itt áll előttünk egy város, melynek legdrágább kincse, legnagyobb értéke: múltja. Jövőjének is legbiztosabb záloga múltjának megbecsülése. Ami a rohamos modern fejlődést illeti, e tekintetben már sok város elhagyta s el is fogja hagyni. Bécsnek közelsége, a nagy forgalmi irányoktól való távolsága, folyóvíz hiánya útjában áll amerikaias fejlődésének, de ami az igazi kultúrát, a szellemi kultúrát illeti, az általános műveltséget, izlést, erkölcsi komolyságot, a zene, irodalom, képző- és iparművészetek szeretetét, ebben nem szabad engednünk a mult hagyományaiból. Most csak a városnak az arcát vizsgáljuk, az épületek homlokzatát tanulmányozzuk pusztán esztetikai szempontból. Tudom, hogy munkám egyoldalú lesz. Az épületek húsába, csontjának elemzésébe, biológiájába nem markol bele. Ezt a teret átengedem építőknek, mestereknek, szaktudósoknak. Én megelégszem annak a leszögezésével, ami külsőleg szembetűnik; az épületek arcán, homlokzatán keresem a nyugati nagy eszmeáramlatoknak, a renaissancenak s baroknak, rokokónak vonásait, visszatükröződéseit, megnyilatkozásait. Nem várom azt, amit a renaissance és bárok hazájában, Rómában, Párizsban láttam, de megtudom becsülni azt, amit kis mesterek, kisebb építészeti feladatok megoldásánál ugyanazon szellemben végeztek. Nem volt alkalmam a hatás kérdését tisztázni. De a képek s a képek útján tehető összehasonlítások továhb viszik e kérdést is a megoldás útján. Annyi bizonyos, hogy bár a díszítési formák, a szerkezeti megoldások, különösen a négyszöges alaprajzú loggiás házak olaszosak, még sem egyenesen onnan jöttek, hanem a szomszéd