Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1912

4 kéziratot, már használtat és még nem használtat, nyomtatott könyvet, emlékeket, képeket; mindannyiját átjárja Mária iránti határtalan tiszteletével, s erjed belőlük a Mariazellhez kapcsolódó Mária-tisztelet dicsőséges múltjának története. A nemes fölfogás s alapos tartalom gyönyörű latinságban áll elénk. Nemsokára új művön erőlködik; munkásságának azonban más földet választ: a belső embert. Uj kézirata két részre oszlik; az elsőnek címer Physica spirituális, a másodiké: Metaphysica spirituális. Még mindig Mariazellben gyóntatóskodik és kincstároskodik, mikor a Schwarzenberg-családnak akkori feje, Ádám Ferenc Károly herceg, hitvesével elzarándokol Mariazellbe; ájtatoskodás után fölajánlják a templomnak ezüst jegygyűrűjüket, a bencés ház tagjait meg kiváló jóindulattal tisztelik meg. Örülnek a bencések mindannyian a megtiszteltetésnek, főként pedig Koptik, kit a herceg már máskor is kitüntetett; nem aszú még a szive, a kettős hála biztogatja, hogy irja meg a hercegi családnak történetét és ajánlja föl müvét a hercegnek; az szívesen hall a tervezgetésről. Koptik gyűjtögeti az anyagot, de három évi vesződség után sincs még igazi öröme a szerzett anyagban és annak feldolgozásában; ami forráshoz férhetett, annak legtöbbjéből csak alig, csak csöppenként szivárog az adat; még kevésbbé tetszik neki sokszor e csöppeknek zavaros, gyanús és használhatatlannak látszó anyaga; keresgél tehát tovább és töpreng a dolgán, s mikor végre kénytelen-kelletlen végez vele, jól érzi és tudja, hogy nem mondhatja teljesnek munkáját. Még el sem készült egészen ez a munkája, már újba kap, s ez kiváló tehetségének előttünk eddig egészen ismeretlen sajátosságát mutatja. Címe História Lambertina in heroicos versus redacta; a sanktlambrechti apátságnak Kilián apáttól kötetlen beszédben megírt történetét dolgozza föl és egészíti ki költői módon. Mariazellből apátja tanítói pályára küldi. Először a mürzvölgyi Neubergben, a cisztercita apátságban, tanítja az apátság növendékeit bölcseletre; ezt a vállalt dolgát azonban el sem végezte még, mikor apátja innen elszólítja s a salzburgi bencés egyetemre küldi szintén bölcselettanítani. Egy évig tanít csak bölcseletet, utána teológiai szakot kap, még pedig a hitvitázó katedrát. A természettől egészséges fa neki való körülmények közé jut és csodásan termi gyümölcsét. Előadásairól csak magasztaló hangot hallani; a hallgatók tódulnak hozzá, mikor a bölcseletnek és teológiának csögös-bogas csomóit oldogatja és az ellenséges vélekedések útvesztőjéből biztos kézzel kalauzolja tanítványait. Még hozzá: ottlétének első évében négy munkát nyomat, amelyeknek közös jellemvonása, hogy a tudományt kellemes alakban adják elő s hogy a tudomány bennük igazi jámborsággal társul. Címeik: 1. Natura in herbis, ars in verbis. — 2. Annus philosophicus, scholastíco-bellicus. — 3. Mundus firminlanus seu physica particularis. — 4. Annus phylosophicus,. scholastíco-bellicus.