Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1911

semmit sem változtatott. Az igazgatóságot csak kötelességnek fogta fel és nem kitüntetésnek. Pedig új kötelességeket nem szívesen vállalt, mert már érezte, hogy munkaereje nem a régi, hogy kezd veszíteni testi és szellemi rugékonvságából. Nem Darvas az első és nem is az utolsó, akinek tragikuma, hogy a közbizalom akkor fordul igényeivel feléje, amikor önmaga már érzi hanyatlását. Már pedig alig nyilatkozott meg Darvas mellett a társak bizalma^ nemcsak a főapát ró rá ujabb terhet, hanem a társadalom is mind nagyobb igényeket támaszt vele szemben. .A Katholikus Kör megválasztja elnökének, Sopron választópolgárai a törvényhatóság tagjává, a városi reformpárt pedig alelnökének. Munkatere tágult, terhei megsokasodtak, ereje pedig egyre fogyott. Nem szólt, nem panaszkodott, de, aki figyelte, annak feltűnt gyors öregedése, őszülése és arcán a titkolt szenvedés árnyéka. Megroppani nem akart, akaratereje fenntartotta. eljárt munkájában, társadalmi kötelességeiben, sokszor gyűlésről-gyűlésre, sőt miniszteri kiküldetéseiben az ország különböző városaiba. Mi társai tudtuk, hogy becsülést, szeretetet fakaszt mindenütt, ahol megfordul, csak azt sajnáltuk, hogy miért nem az erőteljes Darvast ismerhette meg a szélesebb közvélemény. És sajnáltuk őt, a roskadozót. Mert hiába volt az erős akarat, a kór egyre jobban kiverődött külsején; és amiről sokáig nem beszélt, betegsége végre is ágynak döntötte. Nem akart engedni, munkáját úgy kellett szelid erőszakkal kezéből kiszedni. Sokat és sokáig szenvedett és e szenvedésében volt Darvas Orbán a legnagyobb, türelmében megnyilatkozott lelki ereje példaképpé avatta. Január 5-ike óta ott pihen teste a zalaapáti temető kriptájában. Önzetlen szeretete szeretetet ébresztett társai, barátai, tanítványai szívében és e szeretet virraszt emléke fölött. Rezner Tibold.