Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1909

5 főiskolához a fizika és mathematika tanárává nevezte ki. 1865. szeptember 24-én áldozópappá szentelték. * * * Majdnem 10 évig tanította Pannonhalmán a rendi növendékeket. Átható esze, nagy megfigyelő tehetsége, világos, szabatos előadása

5 melyekkel már tanárjelölt korában feltűnt, jól sejtették a későbbi minta tanárt Mint tanár szerette pályáját, szerette tanítványait és ezzel biztosítva volt működésének eredménye. Nemcsak saját tudományszakát művelte, hanem figyelemmel kisérte az oktatásügy teljes fejlődését. Nagy hatással volt reá ideális lelkű főapátja is, aki megszerette a fiatal, lelkes tanárt és aki nagy tudásával fokozta munkakedvét, üde, fogékony szellemét csak tüzelte a további munkához. Mint tanár nem volt a közönséges értelemben vett népszerű ember. Maga állandóan hidegnek látszott, a kitüntetéssel, elismeréssel fukarkodott ; de az a lelkiismeretes munka, mellyel előadásaira készült továbbá vonzó, megkapó előadása mégis meghódították tanítványait. Tanítványaival, önmagával szemben igazságos, bölcs szigorúság jellemezte; munkája szerint becsült minden tanítványát és mindegyiktől szorgalmat, elevenséget, szabatos előadást követelt. Nem a legkiválóbb tanítványai érdekelték, hanem mindig a gyengébb tehetségüeket szerette, ha náluk szorgalmat tapasztalt Pannonhalmi tanár korában irodalmi téren is működött Ekkor irta »A felsőbb mennyiségtan elemei« és a »Természettani műszótár« cimű munkáit. Ezen időben láttak napvilágot »Kísérleti természettana«, a »Vegytan alapvonalai« és a »Vegytan rövid vázlata« cimű könyvei, melyeket eredetileg csak növendékei számára irt, később azonban az egész hazai ifjúság részére átdolgozott. Kísérleti Fizikája későbbi átdolgozásaiban hosszú időn keresztül a legelterjedtebb tankönyvünk volt. Fiatal tanár korában, midőn a magyar természetvizsgálók XVII. nagygyűlésük elnökévé dr. Kruesz Krizosztomot választották, Fehér Ipoly mint titkár az Évkönyvet szerkesztette. Tanulságos cikkeket irt a Természettudományi Társulat közleményeibe, a Vasárnapi Újságba, a Hazánk és Külföldbe, a Gyógyszerészi Hetilapba. Tanársága utolsó évében, 1874-ben szerkesztette a »Győr vármegye és Győr város leirása« cimű nagy monográfiát, melynek egy-egy részét Kruesz, Vaszary Kolos írta. * * *