Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1909

13 Paedagogiai érdemeit senki sem vonhatja kétségbe. A kormány érdemeit méltányolva a közoktatási tanács elnökévé,, majd pedig a tanács újjászervezésekor, 1896-ban másodelnökévé nevezte ki. Ë minőségben az új tanítástervének megvitatásakor személyesen vezette a tárgyalást a tanács nyilvános nagygyűlésén és maga is többször felszólalt; így pl. a leiró tudományok sorrendjének megállapításánál. Utoljára 1906-ban szerepelt a középiskolai reformértekezleten. Tanügyi érdemeit méltányolta a király, midőn őt a vaskorona renddel tüntette ki, tudományát ismerte el az akadémia, midőn tiszteleti tagjául választotta. Más kitüntetések is érték főapát korában. Nem ő törtetett utánuk, érdemei vitték úgy, hogy szinte kéretlenül kiáradt rá a világi kitüntetések gazdag teljessége. Az országos középiskolai tanáregyesület csak önmagát tisztelte meg, mikor 1897-ben tiszteleti tagjáúl választotta. 1904-ben valóságos belső titkos tanácsos lett. Előkelő izlése volt, szerette a fényt és ahol reprezentálni kellett, ott semmi áldozattól sem riadt vissza. Egyéniségében mint főapátnak sok kiváló más volt, amely még az idegent is megállította. Alacsony hizelkedés, kapaszkodás igazságérzetét és Ítéletét sohasem tévesztette meg. Nem köznapias külseje, hideg kimértsége, átható szeme, szikár alakja, nyugalmának megfélemlítő csendje, mozdulatainak imponáló harmóniája, a pozitív munkát, a rend- és tekintély elvét vas következetességgel szolgáló rendületlen szilárdsága messze meghaladta az átlag ember szellemi színvonalát. De ember volt ő is. Egyik-másik intézkedése heves ellenszenvet támasztott Most azonban, midőn jelentős életének kora megszakadását gyászoljuk, nem azt kell néznünk, hogy mennyi rokon-, vagy ellenszenvvel találkozott életében, hanem csak azt, milyen haszna volt életéből a közügynek és ezt tekintve a tiszteletnek csorbítatlan teljességével el kell ismernünk, hogy Fehér Ipoly mindig a köznek élt még akkor is, amikor magának látzzott élni. • % $ $ Értékes, munkás élet lobbant ki tehát halálával. Kevesen tudták, hogy oly nagy beteg, mert még nem régen kétszer is látták Budapesten jól ismert szikár alakját. Pedig második alkalommal már