Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1908

95 Mennyiségtan. Természettan. Abraham H.—Szíjártó M., Elemi fizikai kísérletek gyűjteménye. Bpest, 1909. Alföldy D., A meteorológiai műszerek és elemek. Budapest, 1899. Autolik /C, A hangáttétellel előidézett hangidomokról. Budapest, 1890. Arago Fr.— Császár K-, Carnot életrajza. Budapest, 1880. Kont Gy., Volta és Ampère életrajza. 1881. Hankel W. G., Sämtliche Werke. Leipzig, 1854. Arányi Béla, Betűszámtani példák gyűjteménye. Pest, 1871. Bardey F.

—Hartenstein H., Arithmetische Aufgaben. Leipzig, 1896. Baumgartner A., Die Mechanik in ihrer Anwendung auf Künste und Gewerbe. Wien, 1823. Becquerel M.—Kissling G., Populäre Naturlehre. Stuttgart, 1845. Beer W. — Mädler J. H., Der Mond nach seinen kosmischen und individuellen Verhältnissen. Berlin, T837. Beetz W.

—Henrici ]., Leitfaden der Physik. Leipzig, 1893. Beke M., Bevezetés a differenciál- és integrálszámításba. Budapest, 1908. Blind Aug., Lehrbuch der Gleichungen des II. Grades. Stuttgart, 1891. Bode J. E., Erläuterung der Sternkunde. Berlin, 1808. Bolyai J.

—Suták Józs., A tér absolut igaz tudománya. Budapest, 1897. Böhme A., Anleitung zum Unterricht im Rechnen. Berlin, 1870. Bourdon M.—Prouhet M. E., Éléments d'algèbre. Paris, 1877. Buff H.—Kopp H.

—

Zamminèr F., Lehrbuch der physikalischen und theoretischen Chemie. Braunschweig, 1863. Bugát Pál, Természettudományi szóhalmaz. Buda, 1843. Burg A., Anfangsgründe der analytischen Geometrie. Wien, 1824. — — Anleitung zur Rechnung mit Dezimalbrüchen. Wien, 1836. — — Ausführliches Lehrbuch der höheren Mathematik. Wien, 1832. Cauchy A. S.—Moth Fr., Über die Theorie des Lichtes. Wien, 1842. Connaissance des temps ou des mouvements célestes à l'usage des astronomes et des navigateurs. Pour l'an 1843 et 1845. Paris, 1840. 1842. Corzan—Avendano G., Mértani példatár. Pest, 1868. Czógler A., A fizika története életrajzokban. Budapest, 1882. Deésy K-, Apály és dagály. Lőcse, 1901. — — A földsarki vonzás többlete. Kassa, 1903. Doppler Chr., Arithmetik und Algebra. Wien, 1851. Dugonics A., A tudákosságnak első könyve. A betövetés (algebra). Pest, 1784. — - A tudákosságnak második könyve. A földmérés (geometria). Pest, 1784. Edelmann S., Mathematikai zsebkönyv. Szombathely, 1885. Encyclopädie der mathematischen Wissenschaften. Leipzig, 1898 -1909. Engel F. —Schellbach K, 21 Kupfertafeln zur darstellenden Optik. Halle, 1856. Darstellende Optik. Erklärung der Tafeln. Halle, 1856. Esterházy Fr., Universaematheseosinstitutio theoretico-practica.Tyrnaviae, 1752. Ettingshausen A., Anfangsgründe der Physik. Wien, 1845. Euklides—Baumgartner A., Az elemek első hat könyve. Budapest, 1905.