Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1906

b nemzetek nem kelnek fel, a nemzeteket belokergetik, rákényszerítik a felkelésre. Lássuk azért mindenekelőtt az okokat, melyek a nemzetet fegyverfogásra késztették, majd magát a vezért, végül a cél biztosítása érdekében kifejtett működését. * * * Magyarországnak Habsburg dinasztiával kötött frigye nem sorolható a szerencsések, boldogok közé, nem hiába, hogy nem szerelmi, hanem politikai érdekházasság volt. A nemzet jo része már e frigy tervezésekor felzudult és az 1505. Werbőczi István szövegezte rákosi határozatában épen a Habsburgok ellen kimondja, hogy idegent többé trónra nem emel s e végzés ellenére cselekvöket a haza ellenségének tekinti. De a visszonyok erősebbek voltak a nemzet ellenszenvénél és a frigykötés — igaz duló szerencsétlenségünk közepette, a mohácsi vész nyomán — megtörtént. Hogy mily örömmel, egyetértéssel, mutatja az a tény, hogy az ország nagyobb része a nemzeti ellenkirályt, Szapolyai Jánost ismerte el. A török rabigától való félelem végre mégis megszerzi a Habsburgoknak a magyar királyságot, de nem az egyetértést, nem a szeretetet és a boldogulást. Az országgyűlések p.inaszai, Bocskai, Bethlen, I. Rákóczi György felkelései, a Wesselényi-féle mozgalom, Tököly Imre kurucai mindmegannyi bizonyítékai a nemzet és királyai közti egyetértés hiányának. Hogy ki az elégületlenség oka, kiviláglik azon tényből, hogy a nemzet — vallási dolgokat kivéve — semmiféle uj jogot nem követel maga számára, csak azt kivánja, hogy azon jogait, amelyeknek a Habsburghoz trónralépésekor birtokában volt, e házból származó királyok is tiszteletben tartsák. De ők nemcsak a vallás terén éreztettek hatalmukat, üldözve főleg politikai okokból Luther és Calvin követőit, hanem nehéz volna olyan törvényt találni, melyet meg nem sértettek volna, olyan ősi intézményt, melyet meg nem bolygattaK volna. A nemzet védekezik a törvéntdelenség, elnyomás ellen, megtámadott törvényeinek intézményeinek, hi alkalma nyílik, uj törvényekkel siet védelmére. Erdély elszakadását és függetlenitését e védekezés teszi érthetővé és megokolttá. A szabadságaiban megtámodott Magyarország tekintélyes része elszakad, külön fejedelmet választ, hogy ennek vezetése alatt a saját, de az egész ország szabadságának védőjévé is legyen. A független Erdély alkotmányunk külső biztositéka, mert a mint maga Pázmány Péter mondotta: a magyaroknak csak addig van hitele és tekintélye Bécsben, „míglen Erdélyben magyar fejedelem hallatik floreálni". Mindenki előtt ismeretes, hogy a török nemzeti erőnket felélő rossz