Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1906

28 éjjel-nappal dolgozik — semmi sem sikerül. A bajor választó visszautasította a fölajánlott trónt és Nagy Péter orosz cár is csak azért kiuálta Rákóczit a lengyel trónnal, kecsegtette segítséggel, hogy annál zavartalanabbul folytathassa a svédek ellen indított háborút. Nem sikerül a poroszokkal való szövetkezés sem, melynek értelmében porosz királyfi került volna a magyar trónra — mert nem fogadta el. Es amint nem volt szerencséje a külpolitikában, szeréncsétlen volt ezután a harcmezőn is. Balogh Ádám, Bottyán János ezután is tartották ugyan magukat a nyugati széleken, de már a Rákóczi akarata ellenére 1708-ban megvivott trencsényi csata elveszet akkor, amikor a fejedelem nagy sereggel megvethette volna lábát Sziléziábau és szövetségbe vonhatta volna háborgó nemességét. A trencsényi csatavesztést nyomon követte Ocskay, majd Bezerédy árulása és a seregek szétoszlása. Mintha az egész nemzetet kábultság szállotta volna meg, irja Rákóczi, mindenki csak a családja és a vagyona megmentésére gondolt. A fáradhatatlanul tevékeny Rákóczi még e nehéz viszonyok közt is szervezett ugyan egy sereget, de 1810-iki romhányi támadása meddő maradt, mert fegyvereitől végleg elpártolt a szerencse. A Dunántul, a bányavárosok, a Szepesség, Érsekújvár, Eger és Szolnok elvesztek és a kurucok a Tisza és Hernád közébe szorultak. A nyolc éves háborúban kimerült, Ínségtől, háborutói, pestistől elgyötört nemzet békére vágyott és a békét kereste Rákóczi is. A Habsburg-ház, jóllehet szerencsésen harcolt ugy hazánkban, mint nyugaton a franciák ellen, szintén kimerülőben volt. A magyar harc rengeteg vér és anyagi áldozatába került és az ország még sem volt teljesen megtörve. Ez a körülmény öt is békülékennyé tette. Hogy I. József őszintén óhajtotta a békét, megmutatta azzal, hogy a hazafias Pálffy János tábornokot nevezte ki magyarországi hadai főparancsnokának és a béke megkötésére teljes hatalommal ruházta föl. Rákóczi észrevette e jóindulatot és erre támaszkodva bizta meg Károlyi Sándor bárót a békealku megindításával. Kezdetben mindkét fél a legjobb tudással és önzetlenséggel dolgozik a békités müvén és Rákóczi Pálffy kérésére személyesen irt a királynak, kérve öt, hogy az ország alkotmáuyát visszaállítsa. Az 1711. februárjáig nyugodtan folyó tárgyalásokat idegen befolyás érvényesülése majdnem megakasztotta. Segítség kieszközlése végett Oroszországban tartózkodó Bercsényi Miklósnak sikerült sürgető leveleivel a