Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1906

26 szeretetet, a gyűlölet is megszüli a gyűlöletet. A kuruc és labanc elkeseredettebben nem állt soha egymással szemben : nem legyőzni, hanem kiirtani akarták egymást. A szenvedély, nyilatkozzék meg bármely téren, rossz tanácsadó. 1707 óta mintha erősbbödne Rákóczi táborában is. De csodálkozni ezen nem szabad, nem is lehet. Rákóczi igazán, őszintén, önzetlenül akarta a békét és ugyanekkor érezni kénytelen, hogy az udvarnak főtörekvése, hogy kijátsza a magyarokat? Minthogy nem sikerült, végső harcra készül. A viszonyok, amily kedvezők a Habsburg-házra, ép oly terhesek Rákóczira. A franciák vereségre vereséget szenvednek, pedig minden vereség Rákóczi gyengülését is jelenti. Nagy hadvezéri és diplomata tehetség talán sikerrel mérkőzött volna meg a nehéz helyzettel, de Rákóczi nem volt az A kínálkozó szálakat lelkiismeretesen megragadja és szövögeti, de nem teremtő erő, mely uj kapcsolatokat tud teremteni. Nagy hibája azonkívül végtelen • hiszékenysége. 0 őszinte és másról sem tételez fel mást. És környezetében sincs, aki öt ép a diplomacia sikomlós utjain támogatná. â háború folytatása a béke sikertelensége után elkerülhetetlen volt és ép- igy az is, hogy Rákóczi komoly támogatót keressen. A franciák eddiginél buzgóbban keresik barátságát, szövetséget kívánnak vele kötni és Rákóczi a többi kurucokkal bizonnyára nagyobb reménységgel, hiszékenységgel, mint számítással megragadják a feléjük nyújtott kezet. A számítás világos volt: a franciák nem kötnek békét annélkül, hogy Magyarország szabadságát ne biztosítanák ; de e számításba nagy hiba csúszott azzal a téves feltevéssel, hogy az európai békeföltételeket a franciák fogják megszabni. A folytonos vereségek e reményre senkit sem jogosítottak fel A hiba megesett. A francia szövetkezés lidércfény kén t imbolyog Rákóczi és a szövetkezett rendek előtt ós ők, igaz némi aggódással, de követték e fényt. A lelkesedés tüze még fennenlobog e hazában. Rákóczi Erdélybe siet, hogy a 3 év előtti választás alapján magát őseinek fejedelmi székébe beiktattassa. A bérces ország örömmel fogadja és a »Haza atyja« nevével tiszteli meg. Ez utja kettős célt is szolgált, Erdélyt akarta lelkesíteni és a felkeléshez szorosabban fűzni, de a francia szövetkezésnek is volt benne része Megjöttek ugyanis XIV. Lajosnak a szövetkezésre vonatkozó feltételei : Rákóczival csak mint Erdély fejedelmével lép szövetségre, a szövetkezett