Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1906

22 A nép lelkesedett, de azért soha magyar fölkelő vezér nagyobb nehézségekkel nem küzdött, mint Rákóczi. Nemcsak abban a bajban szenvedett, hogy pénze nem volt s igy seregét sem íel nem fegyverezhette, sem nem élelmezhette, de magának a seregnek szervezése, fegyelmezése is óriási nehézséggel járt, sőt nagyrészt épen az anyagi eszközök hiánya miatt igazában soha sem sikerült. Maga Rákóczi nem volt született vezértehetség, másrészt eddig sem ideje sem alkalma nem volt, hogy magát elméletileg s gyakorlatig a hadi tudományokban kiképezze. S e tekintetben nem voltak sokkal különbek nálánál vezérei sem, nagyobb stratégiai tehetséget hiába keresünk. A hadi tudományok kevésbbé komplikált viszonyai között feltétlenül övék lett volna mindenkor a győzelem, mert a személyes vitézségnek, odaadásnak fáradtság tűrésének példátlan példái voltak. E fogyatékosságokat, amennyire egyáltalában pótolhatók, pótolta Rákóczi tiszta önzetlensége, buzgósága és lángoló hazaszeretete. Ezen erényeivel győzte le — aránylag gyorsan — azt a visszavonást, mely vállalkozása elé mindjárt elején óriási akadályt gördített. Láttuk, hogy Rákóczit a legszegényebb elem fogadta az ország határánál, ez tódult először zászlai alá. De a mint e nép a birtokos nemességben, ez viszont a népben ellenségét látta s azért magát a vezért is hidegen, ellenségesen fogadta, balul azt hivén, hogy Rákóczi is a nemességet fogja dúlni. Másrészt első katonáinak 9/

1

0 része református volt, ami a viszonyoknál fogva természetes, hisz ezek voltak legjobban elnyomva, mert magyarok és katolikusok voltak, de az ármány az arányt arra használta fel, hogy a felkelést vallásháborúnak tüntesse fel. Csak Rákóczi-lelkesedés nem lohadt le e nehézségek láttára, csak Rákóczi-önzetlenség győzhette le az akadályokat! A nemesség csakhamar tisztába jött a céllal s Károlyival csatlakozott hozzá, Telekessy egri püspök példája a katolikusokat is táborába vitte. »Az isteni gondviselés elküldött a puszta hazába, hogy fegyverre és szabadságra hivó szózat legyek. És meghallá e szózatot az ország minden népe. A nemes szivek lángra lobbantak a szabadság nevére és siettek fegyvert fogni annak visszanyerésére« *), írja Rákóczi emlékirataiban. Rákóczinak, miután az országba jött, bármily gyenge volt is csapatja, sietnie kellett, hogy kivívott sikereivel vállalata iránt bizodalmat keltsen. ») Emlékir. 79. 1. |