Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1905
8 hallotta az élet szentségét hősíséggel párosítani tudó Lászlót, mely ormain tisztelte Kálmánt, a bölcs törvényhozót.*) Egy megnevezhetetlen, ellenállhatatlan vágy űzi ide a távol honfiúi szívet, s ha feljutott a hármas halomra, honnét váltságunk jelvénye 11 megyére hinti szét malasztos sugarait, nemcsak kellemes látvány jutalmazza sóvár tekintetét, hanem lelke önkénytelenül el-elszárnyal a múlt időkbe. Nem célunk, de a hely szűke sem engedi, hogy végigtekintsünk e monostor történetén, mely azon helyen áll, hol a névtelen jegyző szerint Árpád szíve eltelt nagy örömmel, nemes érzelmekkel, mikor a honfoglalásnak Bánhidánál vívott utolsó csatája után övéivel Szt.-Márton hegyére ment s a vidék gyönyörű változatosságát látta. De egynéhány fontosabb mozzanatot mégis megemlítünk. Az első csapás a pogány Vatha lázadásakor érte a monostort, kinek haragja különösen a hittérítő bencések ellen irányúit. A vihar elült. I. Endre, I. Béla, Salamon és Géza hathatósan támogatták a monostort, mely Szt.-László alatt visszanyerte régi fényét. Megerősíti a Szt.-Istvántól adományozott javakban, másrészt ujakkal is megajándékozza, a könyvtárnak pedig megveti alapját. E töröl metszett nemzeti fejedelem, aki a kereszténység és a nemzeti szellem között idáig feuforgott ellentétet elsimította, egy " izben itt tartja nagyjaival az országgyűlést, máskor pedig IV. Henrikkel való találkozó helyül tűzi ki. Tudós királyunk, Kálmán, szívesen tartózkodott a monostor lakói közt s a középkori lovagiasság eszményképét, —Bouillon-Gattfriedet Pannonhalmára hívta meg, hogy a keresztes hadaknak az országon való átvonulása felöl tanácskozzék. Nemsokára, a XII. század elején, nagy csapás éri a monostort, egyháza villámtól sújtva leég. A Dávid apáttól helyreállított és kibővített templomot 1137-ben szentelte föl az esztergomi érsek a király, II. Béla és nagyszámú főúr jelenlétében. Hogy az apátság nagy közkedveTtsegFen volt ez időben, azt Henrik gróf, Fulkó nemes, Volfer gróf és Konrád birtokadományozásai, valamint Adalbert, II. Géza királynak Roger siciliai királyhoz küldött követének könyvgyűjtemény ajándékozása bizonyítják. Az idők, a viszonyok a monostorok erkölcsét és fegyelmét is megingatják. Az Istvánok, Imre és Endre egymás elleni tusái meglazítják a személy- és vagyonbiztonságát, a szenthegy lakói könyv helyett kardot forgattak, katonákat toborzottak és tartottak. Erőteljes kézre, Uros apátra (1207—1243.) volt szükség, hogy a meglazúlt szerzetesi fegyelmet helyre» *) Vaszary Kolos szavai.