Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1905
4 és kalandozó magyar is eljutott az augsburgi veszedelemhez (955), s az Ottók és Henrikek német-római császársága valószínűleg épúgy elvesztette volna a magyart, mint Nagy Károly frank-római császársága tönkretette az avart, ha Géza fövajda meg nem előzi a veszedelmet a kereszténység befogadásával. A kereszténység elterjedése pedig a bencések és első szent királyaink érdeme. Krisztus után S17. körül már virágzó volt a keresztényság Magyarország területén, a Dunántúli vidéken, mely a szirmiumi érsekség püspökeinek egyházi vezetése alatt állott. Akkor született Pannoniában, Sabaria városában Szt.-Márton s itt ismerkedett meg a kereszténységgel. Megjegyzendő, hogy Pannoniában két Sabaria is volt. A nagyobbik Sabaria a mai Szombathely területén állott és püspöki székhely volt. A másik Sahaj'ia Pannonhalma aljában terült el s a legrégibb magyarországi hagyományok, oklevelek, legendák és krónikák szerint ez utóbbi Sabaria volt Szt-Márto n szül őhelye, itt volt a telke s a szent hegyre járt föl imádkozni. E vidéken sok római katonai régiség került elő a packallói horpadásban. A pannóniai kereszténységet elpusztította a hunn és az avar nép. Miután Nagy Károly Pannoniát bekebelezte a frank birodalomba, az avarok megtértek; a Zala vidékén pedig Mosaburg (Zalavár) körül Privina tót herceg kapott birtokokat, a melyeken salzburgi bajor bencések és papok kezdtek téríteni. Szt.-Adorján római vitéz ereklyéjének tiszteletére Mosaburgban templom épült (850 K), a mely a magyarok bejövetelekor már apátság volt. Szvatopluk morva fejedelem székhelyén, Nyitrán, a püspökség mellett, Zobor hegyén, Szt.-Ipoly apátsága keletkezett. A magyarok ittlétük első századában állítólag minden keresztény templomot leromboltak. Tény azonban, hogy Szt.-István uralma kezdetén a zobori apátság fönnállott s a zalavári apátság templomát 1019-ben fölszentelték, mert űjra építették, vagy jelentékenyen átalakították. A Szt.-Methodtól 863—885 (9. sz.) téritgetett tótok és morvák, meg a behurcolt olasz, német és több másfajta keresztény foglyok némileg már előkészítették a magyarságot a kereszténységre. Pilgrin passaui püspök 974 ben azt irta a pápának, hogy az előkelő magyarok közül mintegy ötezren tértek meg; a következő évben a második Ottó császártól küldött Bruno sváb püspök megkeresztelte Géza fő vajdát is kis fiával Istvánnal együtt. De csakhamar harc támadt a magyarok és németek közt s a térítést élőiről kellett kezdeni.
